Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)
A szabadabb légkörben bontakozó egyházi élet a külső építkezés mellett a belső fejlődésben is erjedni kezdett. Legszembetűnőbben mutatkozott ez az iskolaügy területén. Ezt az időszakot általában is a protestáns iskolázás fellendülése jellemzi, aminek nem kis része volt a hazai szellemi élet felvirágzásában. A miskolci fiú iskola 1782. évi kimutatásában nyolc osztályos rendszer áll előttünk: duplicista, comparista conjugista, grammatista, syntaxista, poéta, rhetor és togatus. 34 A gimnáziumnak méltán nevezett iskolába 94 tanuló járt, közöttük 5 „lutheránus", azaz ágostai hitvallású. Érdekes megfigyelni, hogy a tanulók életkor szerinti megoszlása egyáltalán nem igazodik föltétlenül az osztályokhoz. Az ötödik fokozaton álló syntaxisták között 19 éves diákot is találunk, míg a togatusok között is előfordul 16 éves ifjú. Az osztályokon belül 5, vagy akár több év korkülönbség is megfigyelhető. Volt, aki nem kezdte el 7 évesen a tanulást, s olyanok is akadtak, akik hamarabb jutottak el a tanulmányok elsajátításában a magasabb szintre. Az iskola anyagi szükségeire, különösen pedig a diákok támogatására, 1784-ben előbb a szegények pénztára részére összegyűlt adomány egy részét rendelte az egyháztanács. Majd pedig arról határozott, hogy külön persely és rendszeres közadakozás szolgáljon erre a célra: „A Deákok pedig világosan publicaltassanak, és mellyik persely légyen az ő részekre rendelve, nyílván ki kell nevezni"? 5 Itt megtudjuk azt is, hogy évente „búzabeli alamisnát, mind a S. Pataki, mind az ide való oskola számára" önkéntesen adtak a miskolci reformátusok. Az 1787. évben új tanterv szerint szerveződött át az oktatás. 36 Az iskola 10 osztályos rendszerben működött, az alsó öt tagozat az elemi fokú tananyagot tartalmazta, a felsőbb tagozatok a gimnáziumi tárgyakat foglalták magukba. A tananyagot úgy osztották el, hogy egyes osztályok elvégzése nem tett ki egy teljes iskolai esztendőt, vagyis a 10 osztály anyagának elsajátítása nem feltétlenül tartott ugyanannyi évig. A tanítást a rektorprofesszor, a konrektor és három preceptor végezte. Az átszervezés mintája a sárospataki főiskola volt, szintén figyelmet kapott az 1777-ben kiadott oktatásügyi rendelet, a Ratio Educationis. Megváltozott a reformáció százada óta fennálló órabeosztás 34 SRKLt. A. XIX. 6960. 35 SRKLt. A. XX. 7362. vö. A. XX. 7283.; A. XX. 7284. 36 Dr. Deák Gábor: A Miskolci Ev. Ref. - Lévay József - Főgimnázium Története. (Különlenyomat a miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve c. könyvből.) Miskolc 1985. 29-30. pp.