Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)
oktatásról, és a XVI-XVIII. század adatai egyértelműen bizonyítják, hogy ez a rendszer Miskolcon működőképes, prosperáló rendszer volt. * * * Az az intézményi keret, ami a vallásváltás idején jön létre, vagyis a városi magisztrátusnak a gyülekezet presbitériumaként való működése 1735-ig áll fenn. Már a korábbiakban szóltunk róla, hogy ezt nevezi Benda Kálmán úgynevezett konzisztoriális rendszernek" 2 , és úgy tűnik, hogy ez a struktúra általános volt a reformáció korának mezővárosaiban. Az elnevezés különösen városunk esetében problematikus. A valódi konzisztórium ugyanis egyháztanács, ami ugyan nem egyenlő a presbitériummal, mégis bír néminemű függetlenséggel a közösség világi vezetésével, azaz a magisztrátussal szemben. Miskolcon azonban, a források alapján legalábbis azt mondhatjuk, a két intézmény egy és ugyanaz, ami voltaképpen azt jelentette, hogy a városi tanács mintegy maga alá gyűrte az egyházi vezetést. Különösen a XVI-XVII. század peres ügyei adnak jó példát arra, hogy vitás ügyekben és eklézsia-megkövetés kérdésében a presbitérium szerepét magára vállaló városi tanács döntött, de nem a prédikátor, hanem szinte minden esetben a város bírájának vezetésével. 113 így a város munkaadójává válik az egyháznak, ez pedig ellentmond a reformáció korában a reformátorok által megfogalmazott törekvéseknek. Ok ugyanis - különösképpen a kálvini irány radikálisabb képviselői - az egyházi és világi irányítás szétválasztását tartották szem előtt. 11 Mint azonban erre már utaltunk, ez a berendezkedés és egyházkormányzati struktúra nem gyökértelen, hanem voltaképpen ez a középkori előzmények folytatása. A mezőváros közössége ugyanis saját autonómiája kivívása felé tett fontos lépésnek és önállósága egyik sarkalatos jogának tekintette a szabad papválasztás jogát már a középkor végén is. 115 Ezen joga gyakorlása pedig kétségkívül megkönnyítette a vall ás váltást, az új hitű prédikátor 112 Benda Kálmán: im. 301. p. 113 B.-A.-Z. m. Lt. IV: 1501/a. I. köt. 5, 22, 58, 76. p. stb. 114 Természetesen különbséget kell tennünk még a helvét irány különböző képviselőinek egyházkormányzati elképzelései között is, és elmondható, hogy a magyar reformációt ebben a tekintetben leginkább a zürichi példa befolyásolta, az Ulrich Zwingli-féle konzisztoriális rendszer. Mindennek ellenére a miskolci szituációt azonban emellett is különlegesen érdekesnek tarthatjuk. 115 Kubinyi András: Egyház és társadalom a késő középkori Magyarországon. In: Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és régmúltból. Emlékkönyv Székely György 70. születésnapjára. Budapest, 1994. passim.
