Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)

pen a pap jövedelme is végveszélybe kerül. Valószínűleg a bíró személye és személyes felelősségérzete, esetleg a vallásossága is meghatározza az e téren hozott rendelkezéseket. Mégis, ha az ilyen tárgyú intézkedések gyakoriságát vizsgáljuk, azt kell tapasztalnunk, hogy döntő többségük a XVII. századra esik, s annak is inkább a második felére. Ebből következtethetünk arra, hogy tendencia is van a kurátori feladatok egyre többször, egyre nagyobb mértékben való gyakorlásában. A malom ügyei és harang öntetése mellett folyamatosan olvashatunk a templom és az iskola renoválásáról is. 1658-ban Lakatos György bíróságában kerítik körül a templomot és az iskolát, valamint látják el zsindellyel az új kerítést." Ács János főbíróságára esik az iskola hídjának megépítése 1662-ben, ugyanekkor építik fel a második prédikátor házát is.

100 1668-ban renoválják a tornyot és építenek az iskolában egy pincét, valamint két termet, s ezenkívül bezsindelyeztetik az iskolamester házát is.

101 Egy év múlva kerítést építenek az iskolához a Szinva felől,

102 s ezt a kerítést 1670-ben ki is bővítik. 1697-ben pedig a „fenn forgó zűrzavaros állapotokra nézve" kerítették be palánkkal a templomot.

103 1698-ban bezsindelyeztetik „a külső temetőben lévő, isteni szolgállatra rendeltetett" helyet. Ugyanezen esztendőben „megromolván az nagyobb harang, igazították meg az céhbeli kovács mesterek". 1699-ben a templom zsindelyezésére kerül sor, „mivel igen megavult vala".

104 Ezzel a munkával kapcsolatban pontosan feljegyezték, hogy az ácsoknak fizettek készpénzt 140 forintot, s emellett adtak 12 miskolci szapu búzát, egy hordó bort, három hordó lőrét, egy szalonnát, 200 font tehéntúrót, egy kősót, egy font borsot, egy szapu kását, ugyanennyi darát és két pár csizmát. Ezekből a híradásokból látható, hogy nem csupán helyreállítják a megromlott épületeket, hanem folyamatosan új épületrészekkel bővítik a már meglévőket. A gondoskodás, fenntartás fejében azonban a tanács teljes körű beleszólást igényel az egyház ügyeibe. Erre utal az az 1678-ban meghozott statútum, amelyben az iskolamester asztal tartásáról és a parókiá9 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 320. p. Kl B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 330. p. 11 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 347. p. 12 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 351. p. 13 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 551. p. 14 B-A-Z. m. Lt. 1501/a 1. köt. 560. p.