Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
Miskolc kiemelkedő egyéniségei és emlékük a Deszka-temetőben (Dobrossy István)
inneni Ref. Egyházkerület tulajdona lett, s vezetésével Dóczy Gedeont bízták meg. Ő öt évig állt az iskola élén, s lemondása után erre az álláshelyre hívták meg Tóth Pált. Az igazgatótanár neve összeforrott iskolája felvirágoztatásával, új alapítványok megszerzésével, a gyarapodással. 1897-ben - munkássága negyedszázados évfordulóján - már nemcsak ünnepelt igazgatóként, hanem újságíróként, tankönyvíróként, közéleti emberként és „ékesszólású" jeles szónokként is köszöntötték. VI. évfolyam, S2. Steril», október 13. ELŐFIZETÉSI A3 : SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL : Sieclienyi u. 45 >i I'OLITIKAI LAP. A MISIOLCZl FÜGGETLENSÉG -IS-AS PAKT KUZLUXYE. Sóidon ember! Men abban • jóravaló Lélekemelő s m:, S a«tos .nme,, folyt mh p.," ,„ ï.-lke.ol nverl.eMl lu.lo le e.na,, varosunk fife botolt. ,„„,4 Lazáibaszellemet. A tanügy eyyik erós bajnoka, a no- n , ; : . , *, n ,, ,| / ro , t e! kélól noven.lékei .•vrúl-evrc kaplak, ve- jetik, ezek aldj, zcite tegnap ..le varosmik falai köze »i« " «™» .Mafvarorszui; miieleii részéből az iskola I";*'",' , ° '"" Cgjtori llovell.lëkeil. Sok, noveniléklennyaikkiil jelenlek meg s at ror ëkv7sben 'I.Ullâ ' mec «««"rieiiii"' "hogy leánya efyutt a.loll 11.il.il a LMIHI- dolgozol! t jelennek > egyúttal «z orokke.Miek. IIOL'V a lëlszaza.los intetett n Eleiének éppen ez a lörekvése emellé 6l a szürkeségből, emellé villáinkra. Ugj; van az, hogy az elei rideg prózája ak azokai az embereiéi zárja a kóznapisig ok korinai köze. a kik csak önmaguknak csak önmagukért éllek. De azoknak, a kik A Szabadság című lap híradása Tóth Pál 1883-tól írásaival is támogatta a „Miskolcz" című helyi társadalomtudományi és ismeretterjesztő közlönyt, részt vállalt a Közművelődési és Múzeum-Egyesület munkájában is. 1901-től a választmány tagja lett, 1903-tól pedig beválasztották az irodalmi és zenei bizottságba. A hatékonyabb munka végzésében váratlan halála akadályozta meg. Irodalmi munkássága, publikációs tevékenysége nagyon sokoldalú volt. írt tankönyvet, népszerű imakönyvet, számos gyászbeszédet és megemlékezést jelentetett meg. Költeményei, szépirodalmi írásai és cikkei Sárospatakon, Miskolcon és Budapesten a napilapokban, vagy önálló kiadásként egyaránt megjelentek. 1903. október 3-án, halálát követően az Ellenzék című lap a következőképpen emlékezett róla: „Irodalmi működésében a tiszta eszményiség, a társadalomban a jónak önérdek nélkül való cselekvése, tanügyi téren az odaadó lelkesedés, egész áldásos tevékenységében az önfeláldozó becsületesség voltak vezérelvei és világító csillagai."
