Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

Miskolc kiemelkedő egyéniségei és emlékük a Deszka-temetőben (Dobrossy István)

téneti naplókat író jogász-család, a Szűcs család sírhelyét meg kellett változtatni. Nagy a valószínűsége, hogy az 1924-ben eltemetett pol­gármester, Szentpáli István maradványai is más helyre kerülhettek. (Mai ismereteink szerint csak annyi bizonyos: jelölt sírhelye nem ta­lálható meg a temetőben.) A régi templom bontásakor határozatban fogalmazták meg, hogy azoknak a személyeknek, vagy családoknak a nevét, akiket exhumálni kellett, az új templom felépülte után már­ványtáblába vésve elhelyezik a templombelsőben. (Ez később feledés­be merült, legalábbis az emléket idéző márványtábla nem készült el.) * * * A tanulmány készítése előtt már megfogalmazódott, hogy város­történeti, egyháztörténeti, családtörténeti szempontokat alapul véve szükséges lenne elkészíteni Miskolcon a „Temetők könyvé"-t. A munka az avasi református temető és a zsidó temető, valamint a mind­szenti római katolikus és evangélikus temető esetében előrehaladott állapotban van, nagy mennyiségű és jól rendszerezett fénykép, vala­mint lexikális anyag áll rendelkezésre. A Deszka temetőben kb. száz síremlék feldolgozása történt meg. Úgy tűnt, hogy e tanulmány ebből mintegy félszáz, a temetőben nyugvó egykori városlakó polgárt mu­tathat be. A kötet összeállítása, az egyes tanulmányok arányai, legfő­képp pedig a kötet terjedelme miatt ettől el kellett tekinteni. Az alábbi bemutatás így természetesen szubjektív, s nem épül sem a tipikus, vagy egyedi emlék-formákra, nem épül egyértelműen egy-egy jól kö­rülhatárolható várostörténeti korszakra sem. Később figyelemmel le­het lenni egy-egy kőfaragó mesterre, vagy különleges síremlék be­mutatására is, most azonban arra törekedtem, hogy az itt nyugvó püs­pökökről, így Kun Bertalanról, Tüdős Istvánról, Révész Kálmánról és Farkas Istvánról emlékezzek meg, akik a XX. század első felének voltak kiemelkedő egyéniségei. A Miskolchoz kötődő püspökök sora sem lehet teljes, hiszen nem „jelenik meg" Zsarnay Lajos (1860­1866) tiszáninneni református egyházkerületi superintendens, miskolci lelkész, számos könyv és tankönyv szerzője aki az avasi temetőben nyugszik. 4 Kun Bertalant követően és Tüdős Istvánt megelőzően, 1910-1913 között Fejes István volt a Tiszáninneni Református Egy­házkerület püspöke. O 1 838-ban született a Zemplén vármegyei Legé­nyén, tanulmányait Sárospatakon és Budapesten végezte, majd hosz­szabb időt töltött Hódmezővásárhelyen és Sátoraljújhelyen is. 1910­4 Szendrei, 1886-1911. V. köt. 377. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom