Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)
szintén a wittenbergi akadémia hallgatója volt. Kudarcról csupán, mindkét intézményt tekintve, egyszer van tudomásunk, 1613-ban ugyanis Miskolczi Boldizsár neve mellett az szerepel, hogy „gyalázatosan kilöketett ". 61 Segédlelkészt vagy második lelkészt már egészen hamar, a XVII. század elején találunk a főprédikátor mellett. Miskolczi Csulyak István emlékezik meg arról a naplójában 62 , hogy neki már van „másodlelkésze": Volt itt ugyanis egy másodlelkész, Gönczi Péter, azelőtt borbély, minthogy botrányosan élt, és ezért nem tűrhettem a gyülekezetemben, a népet fellázította, és egyeseket felfegyverzett ellenem. Voltak a mi rendünkből néhányan, akik irigyelték helyzetemet és vetélkedtek velem, s ezek bujtogatták Pétert, hogy szálljon a törvény előtt szembe velem. Ezért aztán Nagytállyai Tamás esperes úrtól, a szikszói gyülekezet lelkipásztorától idézést szerzett ellenem, hogy törvényesen perbe foghasson engem a szendrői közgyűlésen. Bosszantott ennek az embernek ostoba cselekedete, és ügyemben harcra vértezett fel ellene. Hanem amikor elgondolkodván magában, vagy a kísérőkről (akiket magammal vittem a közgyűlésre) észrevette, hogy elveszti az ügyet, a május 24-én tartott közgyűlésen, mielőtt egy szót szólt volna ellenem, a nyilvános ülésen megígérte, hogy velem megbékél. Úgy megbékült, hogy végül mint barátok éltünk, habár nem együtt, mert május 24-én eltávozott a gesztelyi gyülekezet vezetésére. Utódjául Szepsi Vámos Jánost akartam, aki egykor rektorom volt a szerencsi iskolában. Ót azután október 30-án az aszalói közgyűlésen ünnepélyesen beiktatták a papi rendbe. " * * * A XVI-XVIII. században Miskolcon szolgált lelkészek, másodlelkészek és iskolamesterek képzettségét vizsgálva nagyon változatos képet kapunk. A források és a jelen pillanatban ismert adatok birtokában úgy tűnik, hogy volt a városnak kiemelkedő képességű, tanult „lelki tanítója", és olyan is, akinek korábbi iskoláiról alig tudunk valamit. A legtöbbjükről elmondható, hogy külföldi egyetemeken is tanulnak, a XVI. században jobbára Wittenbergben, később Heidelbergben és Németalföldön. Az első prédikátorok közül kiemelkedik az 161261 A debreceni református kollégium anyakönyve, II. 28/a 1. I. kötet, 86. p. 62 Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára. Oct. Lat. 656. Gyulai Éva fordítása.
