Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Deszkatemplom helyreállítása 1998-1999-ben (Simon Gábor)

SIMON GÁBOR A Deszkatemplom helyreállítása A helyreállítási munkák összehangolására és a szakmai kérdések eldöntésére a megbízó Egyházközösség, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OmvH), az érintett főépítészek, tervezők, kivitelezők és a beruházásszervező cégek képviselőiből irányító testület állt össze. Kádár Péter a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség lelkésze, Szilágyi István Levente presbiter, Mándoki József építész, az OmvH megyei kirendeltségének vezetője, Újvári Andor Miskolc város főépítésze, Olajos Csaba Területi főépítész, Puskás Péter építész főtervező, a Műépítész Kft. ügyvezetője, Rudolf Mihály építész, a belsőépítészeti munkák főtervezője, Bianki István az ELIX-BAU 2000 Kft. ügyvezetője, Simon Gábor építész, az Ep-Kontroll Kft. ügyvezetője, a helyreállítás műszaki vezetője és Urbán János műszaki ellenőr. Egyértelmű volt, hogy az egyházközség tagjai az elpusztult templom mielőbbi újjászületését várják, és nem egy új és más templom felépítését. Ogy a szakemberek feladata a hiteles helyreállítás volt. Az összegyűjtött tervek, fényképek jelentős segítséget adtak a tervezői és később a kivitelezői munkához. Elkészült az épület szerkezeteinek pontos felmérése, az előkerült régi tervek méreteinek ellenőrzésére. A munkálatokat irányító szakemberek egyetértettek abban, hogy műemlékvédelmi okokból és a hívek érzelmi kötődése miatt az épületet nem szabad az alapokig visszabontani, meg kell tartani és konzerválni kell mindazt, ami még menthető, - ezzel biztosítható a teljes hitelesség! A bontási munkák és az engedélyezési tervek készítésének időszakában nagy segítséget nyújtottak az OmvH munkatársai: Arnóth Ádám építész, területi felügyelő és Muka István faanyagszakértő. Kezdettől fogva kiemelt kérdés volt, hogy milyen belső elrendezés tekinthető eredetinek? Kevesen tudták ugyanis, hogy az 1938-ban épült templom eredetileg a református templomok hagyományával egyezően „centrális" elrendezésben készült: az úrasztala és a szószék nem a hosszhajó tengelyében helyezkedett el, hanem arra merőlegesen, oldalt a főtoronnyal szemben állt.