Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)
tek mindazok a templomok, amelyeket „deszkából épült templom"nak neveznek az adatok. Balogh Ilona 1034 templomot vizsgált meg. Elenyésző hányaduk, 11 templom volt kifejezetten deszkatemplom. Ebből 4 valósult meg a Dunántúlon, 3 Erdélyben, 1 a Tiszántúlon és 3, a miskolci-, a szirmaivalamint a sátoraljaújhelyi templom a szűkebb régiónkban. „A tornyokat, fedeleket csipkés zsindelyfedél burkolja ruhába, amelyet néha vörösre vagy zöldre festettek, hogy a nedvességtől jobban megvédjék... a fatornyok, amelyekben a magyar faépítészet különálló felfogása, igazi ereje megnyilatkozik... A legelső, ami valamennyijellemző emléken feltűnik, az a struktív jelleg hangsúlyozása. Felépítésükkel hatnak elsősorban, amelynek folyamatos, világos körvonalai a szerkezetet érthetően tárják elénk. Lehetővé teszik ezt a finom kiegyensúlyozott, harmonikus arányok és a kitűnő tömegeloszlás. A szélességi és a magassági kiterjedés mindig egymásra vannak vonatkoztatva, egyik a másik rovására sohasem teng túl. Ez magyarázza egyedülállóan érdekes, vonzó sajátságukat, amit legjobban az antropomorph kifejezéssel illethetnénk. Külön egyéniség mindegyikük, saját jellemvonásokkal, saját lelki tartalommal, egyéni megjelenéssel... Éppen abban mondanak ellent a gótikának, amelytől egyes motívumokat kölcsönvettek, hogy nem magasbaszökőek, »vaskos és realis« jelleg van meg bennük, a valóság szeretete, az ahhoz való ragaszkodás, annak összeforrasztása az ideális szellemiséggel. A transzcendentális elem viszont hiányzik. " 2l A szerkezeti elemek hangsúlyozásának megfelelően a díszítés igen szűkszavú és tartózkodó, többnyire a tornác deszkacsipkézetére, meg az árkádok, tornácoszlopok kifaragására szorítkozik. Szeghalmy Bálint szakmai motiváltsága, s az analóg példák megismerése után térjünk vissza Miskolcra, s tekintsük át azokat a dokumentumokat, amelyek felidézik a „harmadik" Deszkatemlom elkészültét, felszentelését. * * * A régi Deszkatemplom a 20-as évek végére életveszélyes állapotba került, amit jegyzőkönyvi dokumentumok igazolnak. A miskolci református egyháztanács 1929. február 25-i ülésén az elnök jelentette, 21 Balogh, 1935. 95. p.
