Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)
testáns templomtípus kialakítása és e téren igen elismerésre méltó eredményeket értem el. " 16 Építészi hitvallásában meghatározó volt a szülőföld és azon belül a születési hely Nagyvárad. Mint fiatal építészhallgatót Kós Károly és építésztársainak munkássága nagyban befolyásolhatta és egy életre elkötelezetté tette a népi építészet iránt. Egyik cikkéből megtudhatjuk hogy bejárta Erdélyt, megismerte annak építészetét: „Jártam a Székelyföldön, a legtisztább székely megyékben: Csík és Háromszék megyében. Ismerem a székely házakat és a csodás szépségű székely kapukat. " 17 Végül Német Károly néhai keszthelyi lelkésszel folytatott levelezése is hozzásegít ars poétikájának teljessé tételéhez: „... ha sikerül egy-egy ősi jellegzetes épület formát felhasználni / mint pld. boglya, kemence, sátor, taposó malom, talpas ház, stb. / az csak mint nagy építészi eredmény könyvelhető el. Pl. az én teknő alakú mennyezeteim a hindu sátort utánozzák és ha sikerülne olyan épületet valahol felépítenem, ami az indiai pagodához hasonlít mint nagy eredményt könyvelhetném el....Azért nem kell szégyenleni a hun sátrakat és taposó malmokat, hanem büszkéknek kell lenniük ezekre, mert nemcsak a részleteket kell átvennünk a népi építészetből, hanem a fő formát, az általános jelleget is! így lesz magyar építészet!... 18 A megismert erdélyi népi élményvilágból merített és alkalmazott építészeti elemek már első munkáinál megjelennek. 25 vizsgált és elemzett templomtervéből 8 erkélykörüljárós, 4 fiatornyos kialakítású toronnyal készült. Belső térkialakítása 5 templomnak, oromfal kialakítása 3 templomnak hasonló. A 25 templom közül viszont a Deszkatemplom kivételével mindegyik kőből, illetve téglából épült és domináló burkolatként a vakolt felület, a tégla és a kő jelenik meg. A Deszkatemplom tervezéséhez a faépítészet alkalmazása szempontjából egyedül az 1934-ben megvalósult miskolci avasi Rákóczi torony tekinthető előképnek. A Rákóczi torony tervezése után jelent meg Balogh Ilona áttekintése a fatornyos építészetről, amely nagy hatást gyakorolt rá. Terveiből egyértelműen kitűnik ez, ezért érdemes felidézni fő megállapításait: „Monumentális faépítészetünk egyházi vonatkozású lévén (főtemplomok és faharang-lábak) már rendeltetésénél fogva szükségszerűen kellett, hogy kapcsolatba kerüljön a történeti stílnsok16 Bereczky Kálmán: Egy újra felfedezett építőművész, Szeghalmy Bálint élete és életmüve. Hévíz, 1996. 123. p. 17 Magyar Élet, 1943. január 8. 18 Bereczky i. m. 82. p.
