Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)

A Deszkatemplom belseje lebontás előtt, 1937. Míg kezdetben a templom csak ravatalozásra szolgált már a XVIIik század második felétől kezdve, tekintettel a hívek nagy számára, istentiszteleti célra is használták.

5 A második deszkatemplom kialakításánál fő szempont lehetett a befogadóképesség növelése. Ezt az igényt a templom körüli sírok megbolygatása nélkül, csak a templom terének déli irányú bővítésével, valamint a főszárny mindkét végén megvalósult karzatok beépítésével tudták biztosítani. Az épület így lett T-alaprajzú. Az utólagos bővítésre utal a déli toldalék esetleges elhelyezkedése, ami nem a fő szárny tengelyébe, hanem asszimetrikusan lett kialakítva. A déli szárny tengelye a főépület nyugati sarkától 13,2 m-re, a keletitől 12,2 m-re volt. A főszárny 8,5 m szélességével szemben a déli szárny szélessége csak 7-7,4 m volt. Ennek megfelelően a templom bejárati főtömege alacsonyabb volt a főhajó tömegétől, amit a domb ellensúlyozott. Favázas kialakítású, függőleges deszkaburkolatú épület volt. A favázakat kötőgerendák fogták össze. A déli szárny középtengelyébe helyezkedett el a templom egyszárnyú főkapuja. A főbejáraton kívül a templom megközelítését a vele szemben és az oldalszárnyak tengelyében elhelyezett ajtók biztosították. Tetőszerkezete vízvetős kialakítású, padlás nélküli kontyolt nyeregtető volt, zsindelyfedéssel. A belső tér megvilágítását 6 db falba elhelyezett és 6 db tetőablak biztosította. Az épület alaprajzát a templom tengelyébe, az