Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

városban már a XVI. század közepén volt Tót nevű zsellérutca,

159 de az 1817. évi Telekkönyvben is szerepel Tót utca a Huny ad utca mellett. Miskolc városszéli utcáin a XVIII. században is nagyobb arányban éltek ruszin („orosz") zsellérek, mint máshol a városban. 1772ben Miklósi Ferenc miskolci római katolikus plébános azt írja a 104 Miskolcon élő görög szertartású katolikusról, amikor a munkácsi püspökségnek szándékéban volt a (miskolci) mindszenti plébániát megszerezni, hogy azok „jórészt a Tót és Tetemvár utcákon, Miskolc szélén laknak, messze a Mindszenti templomtól, amely a város másik végén fekszik".

160 A XVIII. századi Miskolc lakosságának erőteljes növekedéséhez nem kis mértékben járult hozzá a vándormozgalom; osztrákok, csehek, morvák, szlovákok, ruszinok, balkániak, zsidók jelennek meg kisebb-nagyobb számban a városban, s vallásuk nemcsak templomokat, hanem felekezeti temetőket is követelt. így a XIX. század második felére az eredetileg (talán akkor sem teljesen) református temetőn már több vallás hívei osztoznak. Miskolc 1910. évi térképén a tetemvári temetőnek a reformátuson kívül van görög katolikus, izraelita és közös része is.

161 A XIX. század közepén a miskolci ortodoxok is ide temetkeztek, s amikor a szabadságharc alatt a várost megszálló orosz táborban kitört a kolera, 1849. júliusában a tetemvári görög és református sírkertbe temették a halottakat.

162 A temetőt és a XVII. század végétől itt lévő református istentiszteleti helyet minden bizonnyal elsősorban a környék lakosai használták, 1783-ban ugyanis a Kádas utca, újvárosi és tetemvári lakosok kérik, hogy új templomot építhessenek, mert a tetemvári templom szűk, elégtelen a hívek befogadására.

1 3 Miskolc északi határában az említett népmozgalmi változások miatt a tetemvári temetőn kívül több is létesült. A XVIII. század végi térképek már jelölik azt a temetőt, amelyet a Domby-féle térképen és Telekkönyvben mint „Bábonyi bérci katolikus temető" szerepel a Ma159 Szakály (szerk.), 1998. 117-119. pp. 160 104 Graeci ritus animalibus in oppido Miskolcz et quidem majori ex parte in extremitatibus oppidi plateis quippe Tót-utza, Tetem-vár vocitatis ab ecclesia Mindszentiensi in altera oppidi extremitate situât multum remotis. Miklósi Ferenc egri alesperes és miskolci plébános jelentése Bacsinszky András munkácsi püspök küldöttségének. [1772] MOL E 153 C 38 6. cs. ? 26. 161 Miskolc város területének kalauzoló térképe. 1910. HOM HTD II. 78. 162 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 134. p. 163 Szendrei, 1886-1911. III. köt. 408. p.