Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)
tetemvári pinceházakban hívőt gyűjteni az egyik vagy másik tábornak, sokaknak kedves foglalkozásává lett." 122 Bozena Nemcová cseh írónő 1851. évi miskolci tartózkodása során a város nevezetes helyeiként írja le ezeket a pincéket. „A miskolci «burgerek» legközelebbi és legkedvesebb sétája a borospincékbe vezet. Északnyugatról délnyugati irányban emelkedik a hegy félkörben mindjárt a város fölött, rajta három szinten több mint kétezer városi pince - csupa fehér házikó sorakozik rendben, nem messze egyik a másiktól. Mindegyik oldala füves, fákkal beültetve. Innen ez szép látvány, ott pedig kellemes tartózkodni, mert fent tisztább és egészségesebb a levegő. Ott a leggyönyörűbb a kilátás is. [...] Valójában nem rossz ötlet tikkasztó hőségben egy ilyen pince előtt az asztalnál ülni, amelyen ott a jó ízű étel és ital. A szemünk elé pedig pompás kilátás tárul. A pince előtt előtér van lócával és asztallal a háziúr számára, továbbá kádakkal, vödrökkel, egyéb szüreti felszereléssel. Ebből az előtérből nyílik a sziklába vájt mély pince, ahol hordó hordó mellett áll," 123 A modernizáció térhódításával a Tetemvár külterületi épületei nagykereskedelmi raktárul szolgáltak. A Pesti Hengermalom miskolci raktára - ahol lisztet árultak - 1842-ben a Tetemváron Löwinger Ignác házában nyílt meg. 124 Állandó faraktárak is voltak itt, 1852. márc. 9-én egy tetemvári faneműeket árulóhelyén tűz ütött ki, s az óriási szél 125 több épülethez is elsodorta a lángokat. Utcák és temetők Miskolc északi hegyvonulatának lankái a középkorban a külön plébániatemplommal rendelkező miskolci Újvárossal voltak határosak. A XVII. századra a fő utca környéki Óváros és a Pece menti Újváros megkülönböztetése megszűnt, de ennek a városrésznek majd utcának végig az újkorban Újváros volt a neve. Itt, a Pece mentén települt a város egyik középkori egyházi zsellérsora, az Egyházszer, Peceszer vagy Új szer nevű szegregáció, ahol a város kora újkorban tovább terjeszkedett, a XVII. század elején ugyanis sok házhelyet 122 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 606. p. 123 Nemcová, 1963. 13-14. pp. 124 Szendrei, 1886-191 1. IV. köt. 811. p. 125 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 48. p.
