Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Pincék és házak A domboldalba vájt tetemvári pincék máig hozzátartoznak Miskolc városképéhez, eredetükről azonban alig szólnak a források. Miskolc első ingatlanlajstromában, az 1702. évi Kötelkönyvben csak a Bábonyi bérci pincéket írták össze, feltehető, hogy a tetemvári pincék is ezek között vannak. A vármegyei jegyzőkönyvben 1676-ban bizonyosan az itteni pincéket említik, amikor „a város falain avagy árkán kívül lévő pincék^-röl szólnak.

84 A XVII. században többször ad a város tanácsa a Fábián bérci pincék között pincehelyet, talán ezek egyike-másika szintén tetemvári pincét takar. Minden bizonnyal itteni pincéről van szó a város jegyzőkönyvének 1632. évi bejegyzésében: „Húsvéth István cserélt egy pincét a Forrásvölgyön Laksai Demeternek".

85 1657-ben a Szentpéteri-kapun kívül ad a város magisztrátusa egy pincehelyet az itteni pincék között.

86 A Bábonyi bérc pincesora feltehetően korábbi, mint a tetemvári, de a XVI. század végén már feltételezhetünk pincesort a szentpéteri országút mellett is. 1725-ben már összeírtak a Tetemváron pincét, 1744-ben a „Tetemvárban" 30 pince volt (míg a Bábonyi bércen 183.)

87 Az itteni pincék után 1740-ben 33 tulajdonos fizetett taxát. Ugyanekkor külön írták össze a tetemvári alsó pincéket. Taxára kötelezett pincék 1740-ben

88 Tetemvár Váras kocsmája Szintén a városé (Téglás lakik benne) Boros István Gulyás Mihály Zsóri György Katona Márton Beke Mihályné Majoros Péter Zsóri Zsigmond Patai Derecskéi Gergely Tóth István Óvári Német János Barta (az hóhér mellett) B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 1676. május 6. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 228. p. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 317. p. Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc. In: Halmai-Leszih: Miskolc. Magyar Városok Monográfiája. Miskolc, 1929. 2-129. (a továbbiakban: Leveles, 1929.) 82. p. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 100.