Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)
vannak az egyházak. Ez az előadás is mutatja, hogy itt nincsenek gettóban, mert hiszen olyan nagy horderejű kérdésben, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az állam bizalommal fordul az egyházak felé és kéri ebben a munkában azok segítségét." 124 Rásky 1959-es esperesi székfoglalójából ki is derül, hogy miért: „Az ellenforradalomnak egyházi vetületei ezen a területen is megvoltak. Csendesen, de alázatos szívvel ki kell mondanunk, a borsodi egyházmegye ebben a dologban sem járt külön utat, az egyház egységét a bűnben még határozottabban megélte, mint a szolgálat örömében." 125 Lobkovitz és Polonkai szemében a „református vonalon" folytatandó Borsod megyei tevékenységüket az ötvenes évek végén felborította Szilágyi István lelkipásztor ügye. A tetemvári presbitérium 1962 márciusában értesült arról, hogy március 7-én lelkipásztorukat Darányi püspök és Dienes főgondnok az avasi gyülekezeti teremben váratlanul magához hívatta és kifejezte elhatározását, hogy - mint mondta, nem állami, hanem egyházi érdekből - Lácacséke községbe helyezi át. A lelkipásztor - sejtve, hogy mégis kitől jött az ötlet - részletes választ kért az egyháztól, hogy mi pontosan áthelyezésének oka, hiszen az állammal kapcsolatban az utóbbi időben lojális volt, nem szervezkedett stb. A presbitérium meglepődött a váratlan fordulaton, és elhatározta, hogy elejét veszi a gyülekezetben jelentkező esetleges pletykáknak, továbbá kifejezte elkötelezett ragaszkodását lelkipásztorához. 126 A váratlanul jött áthelyezési ötlet mögött nyilván két fontos dolog állt, az egyik, hogy Szilágyi 1956 óta - a kötelező állami megemlékezések ellenére - nyilván nem revideálta nézeteit, továbbá az, hogy a Deszkatemplomban folyó meghitt, eleven lelki élet szemet szúrt az „illetékeseknek". 127 1962 elején Lobkovitz különben is úgy érezte, hogy Darányiék „langyos" magatartásának ellensúlyozására határozottabban kell fellépnie és példát statuálnia. Amikor Szilágyi többszöri rábeszélésre sem volt hajlandó megválni tisztétől, tulajdonképpen koncepciós eljárást indítottak ellene, elmozdításának kicsikarása érdekében. Március 25-én a presbitérium Szilágyi Vilmos gondnok vezetésével (a lelkész távollétében) nem hivatalos ülést tartott, és közös akarattal nyilatkozatot fogadott el, melyet mindannyian aláírva tiltakoztak a lelkipásztor eltávolítása ellen. Lobkovitz ingerülten 124 B.-A.-Z. m. Lt. (Mes.) XXIII.-l/c. 35/1961. sz. 125 B.-A.-Z. m. Lt. (Mes.) XXIII.-l/c. 34/1959. sz. 126 Pr.jkv. (T) 1962. március 9. 127 Szilágyi (1998)