Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

Utóbbival kapcsolatban egyébként igen radikális elképzelések is születtek. Mivel a reformátusokból hiányzik az egyháztagság tudata hangzott el a presbitérium ülésén - csak a hitvalló reformátusokat kellene egyháztagoknak tekinteni, például csak ők vehetnének úrvacsorát stb., akkor is, ha ezzel elsősorban éppen a nagyvárosi gyülekezetek tagsága csappanna meg vagy alakulna át. Mindezt persze nem kiválogatással, hanem határozott bűnbánatra való felszólítással képzelték el. Reformot javasoltak az imaéletben, az éneklésben, és külön reggeli rövid istentiszteletet a növekvő számú gyári munkásságra való tekintettel. 0 A miskolci egyházközség három részre osztódásával kapcsolatban az alsóborsodi egyházmegye tanácsülése 1948. február 3-án annak az aggályának is hangot adott, hogy az egyháznak meg nem osztható közös vagyona és intézményei is vannak, ezek további kezelésére közös szervet kell működtetni a szétválás után is, mely az egyházi törvények értelmében csak a „presbitérium" nevet viselheti.

81 Miskolcon épp az egyházközségekre osztódás közben történt meg az egyik alapvető fontosságú egyházpolitikai esemény: az iskolák államosítása. A presbitérium 1948. május 24-én még vitatta az országos zsinat illetékességét e kérdésben, mondván, hogy az a helyi egyházakra tartozik, s elhatározták, hogy feliratot intéznek a zsinathoz. Az államosítás azonban május 3l-re már megtörtént, a miskolci presbitérium pedig nem tehetett mást: megújította tiltakozását, és ragaszkodását intézményeihez, főleg a gimnáziumokhoz. 2 Jellemző és kissé tragikus is, hogy amikor 1948. november 11-én összeült a miskolci egyházközség presbitériumának utolsó együttes ülése, köszöntötték a 60 éves Enyedy Andort, Nagy József a korábbi állami és egyházi főhatóságok részéről elhangzott - teljesítetlen - ígéretekről beszélt, majd így folytatta: „Az idő és az események átléptek ezeken a nyugtalanságokon, és a mai, történelmi jelentőségűvé emelkedő ülésünkön feljegyezzük az utókor számára a tényeket: A miskolci egyházközségnek nem maradtak meg iskolái." Az 1949. január 1-vel egyelőre három egyházközségre (Avas, Belváros, Felsőváros) bomló közösséget Nagy József e szavakkal emlékeztette: „Ne feledkezzék el egyik gyülekezet sem arról, hogy egy tőről fakadtak, mert mindnyájan miskolci gyülekezetek, hogy testvérei egymásnak, akik nem marakodhatnak az örökségen, m Pr.jkv. (A) 1947. október 1., október 29. 81 SRKLt. Püspöki Iratok (továbbiakban: Pp.ir.) (1948) 82 Pr.jkv. (A) 1948. május 24., május 31., június 9.