Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

azon szekereket is, melyeken fegyver s egyéb felszerelési eszközök vitettek a tábor felé..." (3D Koós Károly tábori élelmezési biztos Perkupáról december 8-án az előnyomuló csapatok viselkedéséről és propagandájáról ír, arról, hogy pénzjutalmakkal díjazták azokat, akik nemzetőröket juttatnak kezükre. (32) A vereség oka természetesen a túlerő és a császári csapatok felkészülése, tervszerűsége volt. Az iratokból nem tűnik ki, mit tett a magyar hadvezetés a győzelem érdekében, csak Breit és utóbb Borús tanulmánya írja le a csapatok felvonulását (a miskolci Állami Levéltárban is ott vannak a felvonulási tervek) és a harc lefolyását. Úgy tűnik, mintha valóban Farkassányi lett volna a szabadságharc mindenese, akit egyfelől az Országos Honvédelmi Bizottmány, másfelől a teljhatalmú kormánybiztos sürgetett a felszerelések, ellátási kellékek biztosítására (33), másfelől a megyék sem hagytak nyugton, hogy a megyei érdekeket szem előtt tartva, a belbiztonságról gondoskodjon megyebeli nemzetőrök otthon hagyásával. (34) Kossuth maga is messzemenő hatáskört biztosított a kormánybiztosságoknak, így akarta megkönnyíteni a Honvédelmi Bizottmány munkáját. A dunántúli kormánybiztosságok bevált rendszere mutatott erre példát (35), ezzel akarván biztosítani a megyék személyi és anyagi erejének teljes kapacitását. Ezért voltak alárendelve neki az összes polgári és katonai intézmények. (35) Ebben a munkájában kellett sokszor erélyesnek lennie; ezért nem is lehetett népszerű, bár tekintélye és a megkívánt fegyelem - s talán mondhatjuk azt is - bizalom, a hozzá küldött levelekből kitűnik.