Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Ezek a megyei bizottmányok azután mind több szerepet kaptak, amint a szabadságharc követelményei megkívánták. Először a megye főispánja volt illetékes toborzási ügyekben intézkedni (18), majd a „megye egyeteme" döntött a katonaság kor szerinti sorshúzás útján történő kiállításán, vagy a toborzás kérdésében. (19) A Közlöny 1848. aug. 23-iki számában közzétett miniszterelnöki rendelet is a megyei közigazgatáshoz fordult, hogy „nemzetőrökből álló hadierőt" teremtsenek, „mely önkéntesen ajánlkozó erős egyénekből legyen alkotva, kik kötelezzék mindaddig, míg a harc tart, vagy a haza szolgalatjukat igényelni fogja a kormányrendelet alá helyezni magukat". A hatóságnak kötelessége ott, ahol a legcélszerűbb lajstromozni őket, századokba osztani, felfegyverezni - még rekviráció útján is - és megnevezni azt az őrnagyot, akinek a vezérlete alatt leginkább kívánnak szolgálni. (20) A Képviselőház 1848. október 15iki délelőtt 10 órakor tartott ülésének Jegyzőkönyv-kivonata szerint - melyet a megyék is megkaptak - rendelte el tulajdonképpen a nemzeti hadsereg felállítását, s egyben elrendelte, hogy „Az ország minden hatósági tisztviselői, s polgárai kivétel nélkül a nemzet képviselői és a Honvédelmi Bizottmány iránti engedelmességgel tartoznak". (21) Zemplén megyében már 1848. szeptember 4-én a hivatalnokok „a megye tisztelt közönségét képviselő Megyei Bizottmány rendelkezése alá" helyezték magukat, „hogy a haza vészfergetegének tehetségük szerinti elhárítására ... magukat az önkéntes sereg tagjaivá igtatván" szolgálják a hazát. (22) Ezt a megyei „Képviselő Bizottmányt" váltotta fel a megyékben a „Honvédelmi Bizottmány" akkor, amikor Kossuth, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, megbízta Pulszky Sándort a Galíciából betörni készülő ellenséggel szemben az északi tábor nemzetőrségeinek szervezésével és vezetésével. Voltak azonban olyan megyék is, ahol a kormánybiztosság létrejötte megelőzte az Országos Honvédelmi Bizottmány létrejöttét, s Kossuth ezekre a korábban létrehozott kormánybiztosságokra építette rá a Honvédelmi Bizottmány működését. Ezek nemcsak a nemzetőrcsapatok szervezésében, de a politikai harcban is támaszai voltak. A megyei bizottmányok kinevezése egymást követte, amint a szükség megkívánta, s amint a honvédelem megkövetelte. Boronkay Albert sátoraljaújhelyi kormánybiztos csak október 26-án kapta a kormánybiztosi kinevezését (23), mikorra Farkassányi már az egész kormánybiztosi apparátust kiépítette. A Honvédelmi Bizottmány a népfelkelést október 14-én rendelte el (24) Szepes, Sáros, Torna, Máramaros, Abaúj megyékbe, hogy a „rablók módjára betört" ellenséget megsemmisítse. Ezzel egyidejű volt Pulszky és Farkassányi kinevezése. Október l6-án gróf Károlyi Edward azonban még nem a kormánybiztoshoz, hanem a megyei hatóságokhoz fordult egy felállítandó 8000 főből álló önkéntes sereg Abaűjra eső 3000 önkéntese ellátásának biztosításáért. (25) Csupán Kossuth intézkedett úgy, hogy egyenest a kormánybiztost kereste meg már október 15-én. (26) Kassa városa a következő napokban már maga is a kormánybiztos rendeletei szerint intézkedett. (27)