Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

ÍRÁSOK DEÁK GÁBOR TISZTELETÉRE

(Palóczy László), részben egykori naplóírók anyagaiból válogatva, de az eseménynek tudományos ülésszakot szentelve, az ott elhangzott előadásokat önálló kötetben közreadva, három kiadvány is jelzi a levéltárban folyó szakmai, tudományos tevékenységet (Fazekas Cs. 1998., Dobrossy I. 1998/a., Dobrossy I. szerk. 1998/b.). A megyei levéltár utóbbi években kiadóként, vagy társkiadóként megjelentetett közel félszáz kiadványa közvetve, vagy közvetlenül a Miskolc-monográfia munkálatait segíti. A monográfia kiemelkedően fontos szakmai feladat, amely jó néhány kezdeményezés, nekibuzdulás, megbicsaklás után 1993-tól a levéltár és a múzeum közös szakmai-tudományos programjaként valósul meg. Az első kötet 1996-ban jelent meg, s ez az egész vállalkozásnak jelképes értelmet adott. Egyrészt azért, mert a magyar honfoglalás 1100. évfordulóját ünnepeltük, másrészt azért, mert a Szendrei János nevével fémjelzett korábbi, ötkötetes monográfia 110 évvel korábban, 1886-ban indult útjára. A Kubinyi András által szerkesztett kötet a város történetét a kezdetektől 1526-ig mutatta be (Kubinyi A. 1996.). 1998-ban napvilágot látott a második kötet is, amelyet Szakály Ferenc szerkesztett, s a város történetét 1702-ig tekinti át (Szakály F., 1998.). Úgy tűnik legalábbis a munkák jelenlegi állásából arra lehet következtetni -, hogy nincs akadálya a harmadik kötet 2000-ben történő megjelentetésének. Ennek az 1702-1847 közötti korszakot átfogó feldolgozásnak a szerkesztője Faragó Tamás, társszerkesztője pedig Fazekas Csaba. Reményeink szerint kétévente megjelentethető egy-egy kötet, hiszen 1998ban elkezdődtek a negyedik kötet (1848-1918), 1999-ben pedig elkezdődnek az ötödik kötet (1919-1949) szakmai munkálatai is. A monográfia mellett - immár fél évtizede - megjelenik egy másik sorozat is, amely évente egy-egy kötettel gazdagítja a városról szóló ismereteinket. A „Miskolc írásban és képekben" című sorozat nagyon sok képpel, dokumentummásolattal, egyéb illusztráció felhasználásával, világos és közérthető stílusban szól (kíván szólni) az olvasóhoz, Segítséget nyújt a „gyökerek" felkutatásához, megtalálásához. Szerepét (mint szerző) abban látom, hogy mintegy tankönyvként forgatható, az iskolák várostörténeti vetélkedőihez (is) hasznos kézikönyvként használható. A hat kötetre tervezett Miskolc-monográfia és a tíz kötetre tervezett, eddig „felénél" tartó Miskolc írásban és képekben című sorozat jól kiegészíti egymást, alapját képezi a további tudományos ismeretszerzésnek, kutatásnak, ugyanakkor értelmezhető szerepe van az önművelődésben és a közművelődésben egyaránt. A megyei levéltárban folyó, s kötetekben, kiadványokban testet öltő közművelődési-tudományos tevékenységnek ez a váza. Számos régebbi, vagy a közelmúltban megjelent munkáról nem esett szó, de az előzőekből is kitetszik az intézmény munkatársainak „irányultsága". Az elkövetkező három év tudományos programjának ismeretében úgy vélem, néhány újabb, korszerű, s a megye határait is átlépő munkával gazdagodhat egyrészt a régió, másrészt az ország történetírása. Ennek megfogalmazására az ad bátorságot, hogy a levéltár mellett a társintézmények munkatársain kívül egyre nagyobb szám-