Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

a nagyasszonyt, Egressy Gábor, Láng Ádám, Újfalussy Sándor, Telepi György, Újfalussyné Székely Zsuzsa, Telepiné Vermes Eszter. Egykori színésztársak, akik kultúrát, magyar nyelvet jöttek belopni a város lakóinak, a magyarságnak a szívébe. Itt kap helyet a miskolci régi színház is, amely nem sokkal volt több - mondja - mint egy lakóház. 1923. november 16-án Kállai Géza, a rudabányai bányaigazgató a község közgyűlésén vetette fel a Gvadányi-szobor felállításának gondolatát, Gvadányi születése 200. évfordulóján. Már itt a Lévay-körben tartottam előadást Gvadányiról. A sajókazai báró Radvánszky Kálmán és Polonkai András a gyári tisztikaszinóban szervezték meg a szoborbizottságot. Az összbányamunkásság, 700 ember, két-két órát, tehát 1400 órát vállaltak a szoboralap építéséhez, amelyet Pásztor János szobrászművész készített el. Azt írta Szigethy Ferenc a szoboravatásról készített riportjában: „Az a szép, sima, egyenes parkírozott kis hely pedig Rudabányán, ahol a szobor áll azzal a kis vaskerítéssel, egyike Borsod vármegye országos messzeségbe ellátszó, szellemi világosságot árasztó hegycsúcsainak." (Reggeli Hírlap, 1925.) A Reggeli Hírlap eredeti tárcája Szigethy Ferenc: Tardonán, a Jókai-háznál. Sokat hallott gyerekkorában Jókairól, a kötélhágcsóról, amelyen naponta leereszkedett a patakhoz, aztán a hegyekről, ahonnan csak este tért meg. Külön fejezetet jelent Szigethy Ferenc publicisztikájában a Lévay-kultusz. Mint sajószentpéteri lelkész hivatásbeli kötelessége volt ápolni a református gimnáziumi tanár, a megyei tisztviselő, a költő emlékét, a forradalom és szabadságharc nagy tanújának hagyatékát, a kiegyezés-kor politikusát megidézni. A Reggeli Hírlapban több cikke ilyen tárgyú. így Lévay gyermeki és rokoni szeretete, ezek közt először Lévay szülei iránti szeretetéről szól, idézve A két öreg című verset: A kél öreg, az ősz galambpár Ott künn ül az akác alatt, Beszédes ajkuk szótlan bár, Lelkükben egy a gondolat A lenyugvó nap ösvényén merengnek Előttük hosszú múlt emlékei lengnek, S a nyári esti fátylon át Szemlélik éltük alkonyát. így éltek ott, és így élt a Nyögő partján Lévay József is. Unokahúga Kiss Ferencné gortvakisfaludi lelkészné, akinek Emléksorokat írt. A Borsod vármegye régi nagyjai sorozatban folytatásokban jelent meg az Emlékezés Lévay Józsefről című írás. Ebben van szó Lévay Péterről, Tompa Mihályról, Szűcs Bélánéról, aki akkor a Lévay-házban lakott, Gyulai Pálról és Kiss Ferencről, aki még