Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

mond az Őskorról verses beszámoló. Majd a Bronzkor a Szinva folyó partján című rész következik. Kabar honfoglalás Miskolcon és környékén, Muhi csata, Muhi után, Miskolc a tatárjárás után, A miskolci kódex, A Református Gimnázium könyvtárában, A diósgyőri vár, Miskolc főutcája, II. Rákóczi Ferenc téli szállása (a Sötétkapu melletti Dőryház, vagy Aspremont-ház), Kuruc-labanc háborúk stb. így jut el Miskolc kulturális, művészeti életéhez, Vadnay Károlyhoz, Reményi Edéhez, Herman Ottóhoz. Még a miskolci kocsonyát is versbe foglalja. De következnek a költők: előbb a Halotti beszéd verses dicsérete, majd időbeli sorrendben Balassi Bálint. Elzarándokolt Balassi hiblei sírjához. Volt Zólyom várában is, erről írta a Balassi Bálint születése című versét. Erdősy Sylvester Jánosról disztichonos sorokat írt, alkalmazkodva a Sárvári Biblia előszavához, Károly Gáspárról családi idill szól, Anna asszony és Károli közös feladatvállalásáról a Biblia fordításában. Segítőtársa „az istenes vén embernek" Szenczi Molnár Albert volt. De mint zsoltárfordító is benne van a versben: S Szenczi marad, mint zengő, örök hárfa, Húr ég s föld közt, mely sohasem szakad el, Ki visszahangját az égből visszavárja S akinek minden éneklő szavára A magasságos Isten felfigyel. Ezután Apáczai Csere János következik. Niklán a Berzsenyi házban, külön szól a költemény Berzsenyiről a Berzsenyi Dániel címűben, Az ifjú Berzsenyi a nagy versekre készülőben a költő soproni diákéveiről szól. Palóczy Horváth Ádám már új szemléletet, a felvilágosodás szelét hozta, Verseghy Ferenc, Kármán József, Gvadányi következnek, Csokonai, akihez lelki rokonság fűzte, Kisfaludy Sándor estéje címen megörökíti Sümeg várát is. Petőfiről több költemény szól, így A gyermek Petőfi, A koltói parkban, Petőfi Aszódon. A koltói parkban című költeményben idézi a Szeptember végén-t, Kölcseynél a debreceni kollégiumot, Madách Imrénél a Tragédiát, s benne megint Isten teremtő munkáját, Vas Gerebennél a papi származást. Arany Jánost mint nagykőrösi tanárt örökíti meg Arany János magyar órái című versben, majd az Arany János nagykőrösi szobra című vers következik. Másik verse az Arany búcsúzik Nagykőröstől. Pestre indul, fel az élre Az első költő vezérségre hívják: arra lenne méltó: kezében lenne a Szép Szó.