Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Száz éve született Szigethy Ferenc A Lévay József Közművelődési Baráti Körben 1992-ben elhangzott előadás Fiatal korunk emlékképei közt úgy gondolom, akik itt vagyunk, sokunknak feltűnik egy középtermetű, inkább karcsú, sudár, kis magyarbajuszos és magyarruhás férfi, aki még ott áll a Lévay-szobornál, hogy elmodja versét dr. Enyedy Andor szoboravató beszéde után. Ismert volt neve a Magyar Jövőből, de a miskolci Lévay József Társaságban, a Tompa-körben, a pesti Petőfi Társaságban, az Arany János Irodalmi Társaságban, a miskolci Szabadegyetemen és több országos és helyi költőknek nyilvánosságot adó fórumon. Úgy gondolom, hogy akik itt vannak a II. világháború előtt ifjúságukat élők közül, megjelennek előttük a Szigethy-fiúk, Sándor és Lóránt, s ma nemcsak a költőt idézik, az édesapát, hanem saját ifjúságunkat is. Fájdalmas ez az emlékezés, mint ahogy az a múltunk, a II. világháború, az ott elesett testvéreink, barátaink, ismrőseink. Köztük Szigethy Ferenc egyik fia is. De ki is volt Szigethy Ferenc? A latin közmondás azt mondja: „Poéta non sit, nascitur." A költő nem lesz, születik. Miskolc és a Sajóvölgye nem egy költőt ringatott, hallgatott és temetett el, hogy az utókor felidézze emléküket, benne az ország, a város, a vidék történetének egy darabját. Nemcsak Balázs Győző volt kortársa, hanem hadd idézzek más neveket is, mint Fövényesy János, Varga István, Szilágyi Károly, Honti Lajos, Gálffy Margit, Kerékgyártó Bertalan, Sassy Csaba, Horváth Mária. Csak a Magyar Jövőt kell fellapozni, s ott talajuk ezeket a neveket. De az ország nagy költői között is találkozunk Gyóni Géza, Szabolcska Mihály, Mécs László, Sík Sándor, Tóth Árpád, Juhász Gyula, de még Ady Endre nevével is. Ez az egyik kötődés, amellyel elindíthatjuk az emlékezést. Mi a másik? Említsem a pataki iskolát, vagy a magyar történelem XX. századi nagy tragédiáit, az I. világháborút, a trianoni békét, a kommünt, a Horthy-korszakot, vagy éppen a II. világháborút? A két háború között azt a kis „békét", amelyben Szigethy Ferenc tolla is az élet békéjét, a családi élet otthonát, a vidéki élet nyugalmát hirdette, a „boldog megelégedést", mint egykor Berzsenyi? Úgy is bemutathatnánk őt mint pap-költőt, református pap-költőt, Baja Mihály és sok más verselő költő mellett. Induljunk most el előbb a történelmi úton, hogy aztán, amikor elfáradtunk, megpihenhessünk a családi légkör, a falusi élet miliőjében. Dr. Iván Géza 1978. december 3-án a felsővárosi Református Egyház szeretetvendégségén idézte először emlékét. Néhány sort ír róla a Magyar Irodalmi Lexikon is. Kárpáti Béla négy évvel ezelőtt megjelent, miskolci írókról szóló könyvében már hosszabban szól róla. Ezek között Iván Géza református keresztyén hitvallását, költeményeinek ilyen megfogalmazású gondolatvezetését emeli ki, s ezzel szorosabban köti az Ápriliy Lajos, Reményik Sándor, Lévay József, Tompa Mihály nevekhez, hogy ne