Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Ilyen vagyok. Bolygó tüzekben élek, A virágokkal nyelvükön beszélek, Az ajkamon el nem hallgat az ének, Idegen oltárnál le nem borulok, Oltártüzet őshittel magam gyújtok, S előtte rajongóan a porba hullok. Végül: Kerecsenyszárnyakon repül el a lelkem Szélnél sebesebben S egyszer csak olt vagyok szűzharmatos tájon Dontövi pusztákon. Bár ezekben a sorokban felismerhető az Ady-hatás, A cigánysorról című kötetében - talán éppen azért, nehogy Ady-epigonnak tartsák -, de a Heten vagyunk című antológiában is még az olyan kritikusok, mint Leszih Andor, éppen ezt az Ady-féle újítást bírálta, elsősorban ott Kaffka Margitnál. Sassy Csaba verseit megszokottnak, elfogadottnak tartotta. Erre maga Sassy Csaba is rászolgált néhány Ady-paródiájával. Pl.: ÜZENET PÁRIZSBÓL Most itt járok a szép bulváron, És Lédát várom. És nem jut eszembe a cudar Nagy magyar ugar. Integet felém a Kárpát, Süsse meg Árpád. Küldheted a csókodat Mátra Nem nézek hátra. Majd ad üköm ezért egy fricskát, Kinyit egy bicskát. Ha találkozunk egy szeánszon És nem lesz sanzon. A magyarföldön él egy rontás Mindenki kondás. Ott írni kell a sült galambért, Ott él Lampért - t. i. Géza Bűzhödt magyarföld téged unlak, Versemmel túrlak, Mocsaras, lápos Tisza-tája Fütyülök rája.