Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)
ÉLETEM TÖRTÉNETE - Deák Gábor
mel. Zsigmond János tanácsolta, hogy szüleim jöjjenek ki Magyarországra. így 1921ben jöttek ki. Anyám előrehaladott terhes állapotban. Vagonban laktak. Túrkevén kötöttek ki. A bábaasszony a szülésre kölcsönadta az ágyát. Anyám ott szülte meg Béla nevű öcsémet. Apám állami igazgató-tanító lett, anyám tanítónő. De az állami elemi iskola az emeletes református elemi iskola mellett egy földszintes vályogházban volt. Rekvirált lakásban laktunk egy Nagy István nevű ügyvéd sütőházában. Közelebb volt a református elemi iskola. így odajártam I. elemibe. Ködmön Gábor nevű tanítóm volt. A Klebelsberg-terv szerint új állami iskola épült a Kelet- és a Nyugatújvároson. Több erdélyi menekült tanító volt Túrkevén. Mi a nyugatújvárosi iskolába kerültünk, ott kaptunk lakást az iskolában. Itt végeztem el az elemi iskola többi osztályát. II.-ban apám tanított, Ill-ban anyám, IV-ben összevont IV-VI. osztályban Török Lőrinc, szintén Erdélyből menekült tanító. Legnagyobb bátyám, Zoltán a helyi polgári iskolát végezte, majd Békéscsabán kereskedelmi iskolába járt. Lajos bátyám Mezőtúrra ment a gimnáziumba. Én is ott kezdtem a középiskolát 1929 szeptemberében. Ámde 1931-ben megbukott a Bethlen-kormány. Apámék pedig mint erdélyiek nagy Bethlen-pártiak voltak. A képviselőválasztáson szociáldemokrata jelöltje volt a kerületnek Vértes Vilmos István személyében. A pusztatúrpásztói tanító, aki székelykeresztúri származású székelyember volt, Pitó József, apámmal együtt nagy Bethlen-pártiak, olyan erős ember, hogy egy zsák búzát fel tudott tenni a kocsira, a mezőtúri állomáson felpofozta Vértes Vilmos Istvánt, mondván: „Nem fogtok itt még egyszer kommunizmust csinálni!" Ő került be képviselőnek. Azt is mondták, hogy Hoithynénak rokona. így aztán Túrkevéről menni kellett Pitó Józsefnek is, apáméknak is. Báró Wlassics Gyula felhívatta apámat, közölte vele, hogy Túrkevéről mennie kell. Mondja meg, hova akar menni. „Ha nincs hely, csinálunk." Pitó József Miskolc, Hejőcsabán volt. Azt írták apáméknak, hogy jöjjenek ide, mert itt hegyek is vannak, olyan, mint Erdély. így kerültünk Miskolcra. Középiskolák, egyetemeim Az elemi iskola elvégzése után Mezőtúrra kerültem gimnáziumba. Mint aki bátyám után 15 hónapra született, vézna, szorongásos gyermek voltam. Idegen volt és rideg a környezet. Az internátusban, a gimnáziumban mindössze egy tanár volt, aki oldatlanabb volt hozzánk, Kis István, a vallástanár. De ő is félt, nehogy túlságosan népszem legyen, mert 1919-ben a demokratikus iskola mellett nyilatkozott. Az igazgató pedig, Borsos Károly elérhetetlen magasságban élt. Osztályfőnököm és latin-magyar tanárom, dr. Boros István pedig vastag sétabotjával mindig sietségben volt. A számtant és a rajzot Félegyházy Gyula tanította, ő sem volt barátságos ember. De a legfélelmetesebb Benkő Gyula volt, aki a nádpálcát nemcsak a térképmutogatásra használta, hanem aki nem tudta a leckét, annak le kellett feküdnie az első padra és kapott a fenekére.