Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

II. Lipótot is dicsőíti, nyilván a „koronázás előtti törvényeiért", de már nem hallunk a koronázás utáni törvényekről, ahol csaknem mindenben egyetértett bátyjával, II. Józseffel. Másik történelmi műve Nándor Fejér várának megvétele, melyet Belgrád és annak kommandása között eshető, képzelt beszélgetésben versekbe foglalt és hazánk élő nyelvén közreadott gróf Gvadányi József magyar lovas generális a versekben gyönyörködni kívánók kedvéért, Komárom 1790. Ez olyasféle krónikás ének, benne az ország felszabadítása, Laudon és Hadik generálisok dicsérete. A visszapillantásban szerepel Hunyadi és Kapisztrán János hősiessége. Szól I. Ferenc feleségének, Erzsébetnek is a haláláról, aki gyermekszülésben halt meg. A XII. Károly Svécia királyának élete és álmélkodást felülmúló vitézségének és több csodálkozást okozó nagy dolgainak leírása, melyet hazánk anyanyelvén és az olvasásba gyönyörködök kedvéért írt Gvadányi József magyar lovas generális, Pozsony 1792. Előbb a bevezetésben dicsőíti a magyar nyelvű történetírás lehetőségét, majd hivatkozik arra, hogy a mű alapja Voltaire műve, amelyet ismert a kultúrvilág. Ezt a munkát is vulgarizálja verses betétekkel, kifejezvén egyéni véleményét, szubjektív hozzáállását a kérdéshez. Vannak a könyvben nem történelmi, hanem népszokásokat tartalmazó, leíró részek is. Ebben verselési újításokat is látunk a korábbi Zrínyi-sorokkal szemben. Az Egy Rhrénus vize partján táborozó magyar lovas katonának Pozsony városában országgyűlésre egybegyűlt méltóságos fő, közép és alacsonyabb rendekhez írott levele, 1796 című műben a kivégzett francia király XVI. Lajosra emlékezve hívja fel a magyar rendeket az insurrekcióra a franciák ellen. Dicsőíti benne I. Ferencet, aki védelmezője a rendi alkotmánynak és országnak. Gvadányi legnagyobb történeti munkája A világnak közönséges históriája című műve, amely mint mondottam 9 kötet. De ebből Gvadányi életében csak hat kötet jelent meg. A VII. és VIII. kötet Kis János műve, a IX. kötet Sikos Istváné. De a kézirat Gvadányié volt. Volt már magyar világtörténetírási kezdeményezés mint a Benczédi Székely István XVI. századi műve, de olyan átfogó nagy mű, mint a Miliőt (1726-1786) „Elements d' histoire general" nem jelent meg. Ez a Miliőt is pap volt, de D'Alambert szerint csak a ruhája volt pap. Munkáját Verseghy kezdte magyarra fordítani, Gvadányi munkája nem szolgai fordítás, hanem annak alapján készült, de még más forrásokat is felhasznált ehhez, mint a XVIII. századi, tehát korabeli Schröck: Allgemeine Weltgeschichte című, Lipcsében 1786-89 között készült művét. Gvadányi nem is követeli magának az eredetiséget, hivatkozik ezekre a szerzőkre, de míg utóbbinál a felvilágosodás gondolatai is érvényesülnek, Gvadányi szemléletében konzervatív, ellene van a deizmusnak, a szabadkőművességnek, a materializmusnak, tehát mindannak, ami progresszív. Csorba Zoltán hivatkozik Eckhardt Sán-