Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

1905-ben olvastak fel részleteket a Kisfaludy Társaságban az Immaculata nővér című regényéből, amely megjelent folytatásokban a Budapesti Szemlében, majd 1906ban könyvalakban is. Ez volt Vadnay utolsó kiadott műve, de már halála után. A történet itt is romantikus, sőt szentimentalista. Van benne szerelem, csalódás, kolostori magányba vonulás. Erkölcsi mondanivalója is van, ti. hogy a gazdagság és pompa csak eszköz a boldogságra, az élet céljára. Van benne tiszta erkölcsi jellem is, aki nem érzéki vágyakkal igyekszik hatalmába keríteni szerelmét, hanem egészséges, tiszta érzésekkel, aki iránt erkölcsi kötelességet is érez. Maradt kiadatlan kézirata is. Ezt halála után négy évvel a Kisfaludy Társaság jelentette meg Elbeszélések címen. Ennek hangja tréfás, anekdotázó, népies. Több novella van a kötetben. Első novella: A hétkrajcáros tőke. Arról szól, hogy Rabeck kapitány négy krajcárból furfanggal meggazdagodik, becsapva és kijátszva még saját feleségét is. Tulajdonképpen egy szélhámos család manővereiről van szó benne. De a cselekmény is, a szereplők is nevetségesek. A Hymen című novella Derényi Béni kikapós gavallér érdekházasságáról szól, s hiába próbálkozik mint házas kirúgni a hámból, Treszka, a felesége kordában tartja, végül tragikomikusán sóhajt fel, beletörődve a változtathatatlanba: Istenem, mi lenne velem, ha magamra maradnék? A pórul járt hozományvadász papucshőssé lett. A ruzsimkai postásnő falusi történet, benne a falu zsidójának, Tulpenblüh Dávidnak és feleségének, Reginának a párbeszédével. Ezt követi A selyemruha című elbeszélés, melyben a konfliktus abban áll, hogy Flóra uram, a fűszeres, új cégtáblát szeretne festetni Flóra istenasszony alakjával, míg felesége új selyemruhát akar. Már-már tettlegességre kerül a sor a perpatvar során, amikor a gyerekek zsivaja megoldja a kényes helyzetet. A renegata című részben pedig az a mottó, hogy „nincs jobb nyelvmester a szerelemnél". A szalon bibliája a parlamenti életből merített tréfás történet. Arról van szó benne, hogy a tiszavedlői kerület szélsőbalpárti kálvinistáit egy öreg biblia segítségével hogyan nyeri meg magának a katolikus képviselőjelölt a kormánypárt részére. Az elbeszélés Mikszáth parlamenti karcolatai hatását őrzi. A págyi kukoricacsősz-ben Muszka Tóth János elmeséli, hogyan vezette félre negyvennyolcban a muszkákat, körbe-körbe járatva velük a kukoricatáblát, amikor észrevették a csalafintaságot, főbe akarták lőni, de ő elmenekült. Innen kapta a „Muszka" nevet. Utolsó novellája is szomorú történet, címe: Az átöröklés tana. Ebben a családi hagyományként élő kártyázás következtében öngyilkos apa, nagyapa története. A fiú örül a szabadságharc kitörésének, rábízzák a hadipénztárt, ezzel egy kocsmáros zsidónál száll meg. A pénzt a feje alá tette éjszakára, de reggel onnan is ellopták. Főbe lőtte magát, amikor rátaláltak, mellette volt a pénz. Ezzel zárult Vadnay írói pályája. A hetvenéves Vadnayt Berzeviczy Albert köszöntötte a Kisfaludy Társaságban. 1902. július 27-én halt meg.