Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Vadnay Károly és köre A Lévay József Közművelődési Baráti Körben elhangzott előadás Még a 20-as, 30-as években elevenen élt Miskolc köztudatában a Vadnay család emléke. Azóta a város profilja is megváltozott, lakói is kicserélődtek. Mind kevesebb azoknak a száma, akik a „régi Miskolchoz" tartoznak, „bennszülött miskolcinak" mondhatják magukat. A róla való megemlékezés azért is időszerű, mert a Lévay József Gimnázium indulásakor, a „nagy találkozók" hangulatában ő volt az egyike azoknak, akik viszszaemlékezést írtak az itteni gimnáziumi éveikről. Ismeretes, hogy Gombos Ferenc: Diák a századfordulón című 1966-ban megjelent könyvében megírta a mi generációnk előtti az I. világháború előtti - életét az iskolának. Vadnay Károly 1884-ben „Az Avas alatt" című írásában tette meg ugyanezt, amikor még azok a tanárok, akik Gombos Ferencet is tanították, Solymossi Sámuel, Kovács Gábor, Simon Gábor kezdő tanárok voltak. Ki volt az a Vadnay Károly, hogy az irodalomtörténetek is megemlékeznek róla? Szendrei: Miskolc város története V. kötetében több oldalon foglalja össze életútját. Dr. Csorba Zoltán a „Miskolc és Borsod az irodalomban" című könyvében szól róla, kiemelve a kor más helyi írói és költői közül. De 1934-ben egy Bodnár Zsuzsa nevű szerző disszertációt is írt róla. Vadnay Károly 1832. április 28-án született Miskolcon törzsökös református nemesi családban. A család a megye egyik legtekintélyesebb dzsentri-családja volt. A hagyomány szerint ősei részt vettek a Bocskai szabadságharcban. Apja Vadnay Lajos népszerű ügyvéd volt, irodalomkedvelő, nyelvművelő, még akadémiai díjat is nyert egy szórendről szóló értekezésével. Nagy szerepe volt irodalmi érdeklődésének fejlődésében nagybátyjának, Vadnay Miklósnak, akinek vendégváró háza Miskolcon kaszinója volt a város társadalmának, ahol megfordultak a város politikusai, Palóczy László, Szemere Bertalan, sőt itt találkozott Petőfi Sándorral is. Szontágh Gusztáv, a kor - a negyvenes évekről van szó - legismertebb kritikusa is megfordult itt, Szemere pedig „Utazásai" című kötetével meg is ajándékozta. A Petőfivel való találkozása 1847. július 8-án történt apja házánál. Azt is feljegyezték, hogy Petőfi magával vitte a Hámori-tóhoz, amikor oda kirándult, megkínálta dohánnyal is, amitől rosszul lett. De a Petőfi-kultuszt ápolta a miskolci református gimnázium tanára, Solymossy Sámuel is. Úgyhogy valóságos Petőfi-önképzőkör alakult ki, ahol előszeretettel szavalták a Petőfi-verseket. Maga Vadnay a „Versek" című kötetet könyv nélkül tudta. A Petőfi-ellenes Flonderű szerkesztőjét megfenyegették. Regéczy professzor Petőfi hatására hazafias verseket íratott a diákokkal, Kovács Gábor pedig nagy Kossuth-tisztelő volt, erre nevelte a diákokat is. Már a gimnáziumban verselgetett, az iskola Érdemkönyvében A holdhoz és a Szívem című verse meg is van örökítve. 1848-ban 16 évesen jelentkezett katonának, felbuzdulva azon, hogy a megye főispánja, br. Vay Lajos elsőnek kötött kardot - de a sorozó bizottság elnöke, a család