Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

A könyv sikere nem szédítette meg, inkább mindig visszatért szűkebb pátriájához. Úgymond, gyakran elsétálgatott az Alduna-partra, hol megütötte a tímárok műhelyéből a cserszag, amelyet Miskolcon a cserzővargák közelében a Szinva-parton tapasztalt. „Ez a pesti cserszag miskolci életemet elevenítette fel előttem." Arra is rájött, hogy az írói mesterség bár az ínséges napokban kisegítette, menedékül szolgált, nem biztat oly sikerrel és állandósággal, hogy életpályát jelentsen. S bár a kormányhatalom az iskolákra is kiterjesztette „megrendszabályozó kezét" - tudjuk ezt a gimnázium történetéből is -, de meghagyta az önkormányzat bizonyos kereteit. Ezért jött kapóra a miskolci református gimnázium magyar és latin irodalom tanszékének megüresedése és pályázat útján való betöltése. Lévay József, a miskolci Református Főgimnázium tanára Annak, hogy a pesti írói pályát feladta, a létbizonytalanság csak egyik oka volt. Az irodalmi közélet elerkölcstelenedése, a nemzet elárulásáért járó júdáspénz hajszolása egyre jobban elundorította Lévayt ettől az élettől. - Mintha csak a II. világháború uátni és még ma is érvényesülő közszellemről szólt volna - Arany Jánosnak, Tompa Mihálynak írt leveleiből tudjuk ezeket, idézi Miklós Róbert is a miskolci Városi Könyvtár kiadásában 1978-ban megjelent Lévay József életútja című részletes összefoglaló munkájában. így írt Aranynak: „Ily emberek okozzák aztán, hogy a hatalom vas körme naponként erősben szorítja a magyar sajtót... hogy Lagrange énekesnőnek ünnepélyes fogadtatása eltiltatott, hogy Kossuth gyermekeit tegnap korán reggel majdnem titokban vette fel a gőzös szüleikhez Orsova felé szállítandó" stb. De az Emlékdalok című kötetét a rendőrség elkobozta. Szilágyi Sándor pedig a Pesti Röpívek című hetilapban kigúnyolta Lévayt. Az 1852-ben kiadott verskötetét is vegyes kritikák fogadták, a Pesti Napló dicsérte, a Hölgyfutár ócsárolta, Toldy Ferenc az Új Magyar Múzeumban rámutatott a kötet és a költő erényeire, gyengéire is. Arany versben köszönte meg Lévaynak az említett neki ajánlott kötetet. A miskolci tanársága csaknem egybeesik Arany nagykőrösi tanárságával. Még gondjaik is hasonlóak, hiszen kimondott tanári képesítésük nincs. Thun Leó közoktatásügyi miniszter pedig nemcsk az iskolákat kívánta átszervezni (Organisations Entwurf), hanem a tanári képesítést is szabályozta. Levelezésükben cserélték ki napi aggodalmaikat. Az iskola - a miskolci iskoláról van szó - nyilvánossági joga is veszélybe került. Az új gimnáziumi szervezeti szabályzat, mely a filozófiai osztályt megszüntette, egységes nyolcosztályos gimnáziumot hozott létre, módot adott akár tanárváltoztatásokra is. Ismerjük az iskolatörténetből az egyházi vezetésnek - Kun Bertalannak és az iskolavezetésnek, elsősorban Pásztor Dániel igazgatónak a hősi küzdelmét az iskola megmaradásáért. Solymossy Sámuel, Vágó József, Bizony Tamás, Finkei József,