Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

yány-kormány gyakran taktikus, engedményekben gondolkozó politikáját. Alábbi, 1848. szeptember 20-án a képviseló'házban elhangzott rövid mondata mintegy 1848-as képviselői ars poeticájának is felfogható: „Azt tartom olyan időben élünk, midőn a gordiusi csomót nem jobban összebonyolítani, hanem, ha másképpen nem lehet, kettévágni kell."

260 Sokat is tett érte, hogy ezekből a gordiusi csomókból minél előbb egy polgári Magyarország körvonalait lehessen kibontani. Palóczy László, mint az országgyűlési ülésterem amúgy is szorgalmas látogatója, természetesen részt vett az OHB és a törvényhozás Debrecenbe költözését kimondó 1848. december 31-i ülésben. Majd felszállt a hóban minduntalan elakadó szolnoki vonatra, hogy a csikorgó hidegben Debrecenbe, az ő képviselői munkájának jellegében, irányában is alapvetően újat hozó országgyűlés helyszínére induljon. Ekkor még maga sem sejthette, hogy a házelnöki székben jóval kevesebb lehetősége lesz konkrét kérdésekben állást foglalni, jelentősen felértékelődik viszont politikai kiegyenlítő, szervező szerepe, melyet képviselőtársainak nagy megelégedésére folytatott - egészen a hoszszú út végét jelentő utolsó aradi ülésig, 1849 augusztusáig.

261 260 PLBI. 100. p. 261 Palóczy debreceni, illetve szegedi és aradi időszakáról részletesen: PLBI. 25-39. p.