Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)

lehet, hogy további adatok Palóczyt még hátrébb „sorolják" az idősségi ranglistán. Elképzelhető továbbá, hogy a képviselőház július 4-i, ún. előleges ülésén (amikor megállapítás született a korelnök személyéről) nem vettek még részt a nála korosabb képviselőtársai, ennek azonban ellentmond, hogy később, az elnöki szék megüresedésekor sem merült fel, hogy Palóczy helyett más viselje e tisztséget. Tény továbbá, hogy valamennyi kortárs megnyilatkozás őt tekintette a „jogos" korelnöknek, és ő is annak tartotta magát.

14 Palóczy megnyitó beszédével egyébként - minden bizonnyal - beváltotta a személyéhez fűzött reményeket. Egy-egy országgyűlési tudósítás személetesen írta, hogy miközben „többszörös éljenre fakasztá a képviselői testületet", „úgy tetszett, mintha a múlt beszélne a pezsgő jelenhez."

15 A radikálisok (kissé gúnyosan) hasonlították szónoki fordulataiban és hangvételében református igehirdetéshez Palóczy szavait.

16 Palóczy az országgyűlés alakuló szakaszában többször kapott különböző feladatokat, korelnöki tevékenységén túl is. Az első népképviseleti országgyűlés például ún. osztályonként tárgyalta a benyújtott törvényjavaslatokat, a II. osztály elnökének őt (jegyzőjének Tanárky Gedeont) választották meg,

17 elnöke lett továbbá a kérvényi bizottságnak

18 stb. Ezen kívül hozzászólt több ügyrendi kérdéshez, illetve a házszabályokkal kapcsolatos vitákhoz. ki minőségében kezdődött, azonban az adattárban pontatlan, hogy e megbízatásának záró dátumaként július 23. szerepel, amit semmi nem indokol. (Az ún. kegyelmi szék ekkor tartott egyetlen ülésén közbíróként való részvételhez nem volt szüksége a házelnökség viteléről való lemondásra, erre semmi nem utal.) Ez nem lehet tényleges elnöki tevékenységének zárónapja, tény ugyanis, hogy Almássy Pál csak február 8-án foglalta el székét, s később is több alkalommal Palóczy, mint korelnök vezette a képviselőház üléseit. Almássy lemondása után, mint tudjuk, Palóczy korelnökként elnökölt az egyetlen pesti ülésen, július 2-án, és Szegeden is mindkét alkalommal, nemcsak 21-én, hanem 28-án is, a híres, zsidókról szóló törvény például ellenjegyzésével jelent meg. Sőt, korelnökként hívta össze és vezette az utolsó, aradi ülést augusztus 11-én. Vö. Pálmány, 1998. 356. p. 14 Utóbbiról ld. pl. szeptember 24-i beszédének bevezető szavait: Pótlás. 1.21.1. sz. 15 Palóczy megnyitó beszédére: PLBI. 21-22., 45-47. p.; az idézetek: Radical Lap, 1848. 27. sz. (július 5.) 109. p.; Pesti Hírlap, 99. sz. (július 5.) 620. p. 16 Márczius Tizenötödike, 1848. 95. sz. (július 4.) 379. p. 17 Kacskovics-életrajz, 1887. 122. p. 18 A témával részletesen külön tanulmányban foglalkoztunk: Fazekas Csaba: Az 184849-es népképviseleti országgyűlés kérvényi bizottsága. (Kézirat.)