Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

STIPTA ISTVÁN Az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítása 1848-1849-ben

S tip ta István AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEZETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA 1848-1849-BEN Az 1848-as reformok alapvetően módosították közjogi rendszerünket, új alapokra helyezték az államhatalom mindhárom ágát. A törvényhozás területén népképviseleti rendszert alakítottak ki, a végrehajtás középpontjába a felelős minisztériumot állították. Az utolsó rendi országgyűlés jogi forradalma e két területen olyan sikeres volt, hogy az 1848-ban kialakított állami intézmények meghatározó jellegzetességeiket 1949-ig nem veszítették el. A nagy változások időszakában egyedül az igazságszolgáltatás átfogó reformja maradt el. Ennek több oka is volt. A bíráskodás a legkonzervatívabb államhatalmi ág, hiszen a társadalom által igényelt jogbiztonság minden történelmi időszakban a jogszolgáltató szervezet stabilizációját követelte meg. Az igazság kiszolgálása során évszázados szokások, országos és helyi elvek alakultak ki. Ezek az adott közösség értékrendjét, együttélési szokásait követték, így törvényi szintű megváltoztatásuk, országos egységesítésük drasztikus beavatkozást jelentett volna a lényegében rendi jellegű társadalom életébe. Az állam ítélkezési tevékenysége egyébként is távolabb áll a politikától, a köznapi konfliktusok bírói feloldása, az igazságtételi szervezet folyamatos működése a mindenkori hatalmi elit elemi érdeke. Az 1848-as időszak reformerei is azon az állásponton voltak, hogy először az alapvető társadalmi, államszervezeti reformokat kell életbe léptetni, csak ezt követően lehet a korszellemmel egyező jogszolgáltatást bevezetni. A korabeli polgári jellegű átalakítás élére álló politikusok azonban jól ismerték az igazság kiszolgálásához fűződő érdekeket. Az ókori rómaiakkal együtt ők is vallották, hogy az igazság az állam fundamentuma, a társadalmi béke megteremtése az állam egyik legfontosabb célja és át nem hárítható feladata. Tisztában voltak azzal is, hogy a hosszan tartó reformkori időszak projektumait, mindenek előtt az 1843-44-es országgyűlés által kidolgozott javaslatokat rövidesen érvényesíteni kell. A polgári időszak nyitányán az is egyértelművé vált, hogy a szükséges reformok megvalósítására a történelem 1848 tavaszán reális esélyt kínál. Erről legmélyebben az egyko-