Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

Az ország kormányzó elnöke, Kossuth Lajos folyó évi ápril 20-ról kelt levele mellett megküldé Borsod megye közönségének azon hatá­rozatot, melyet hazánk függetlensége iránt a nemzetgyűlés a néptől vett hatalmánál fogva folyó évi ápril 19-én meghozott. Megküldé azon utasítással, miszerint közhírré tétetvén, s az irántai hódolattal együtt jegyzőkönyvbe iktattatván, a keletkezendő határozat nyom­ban jelentessék fel. Egy másik levelében, melyet minden kormány­biztosok s azon főispánokhoz intézett, kik a hazához hívek marad­ván, tettleg is kormányozzák megyéiket, elrendeli, hogy ama határo­zat minél rövidebb idő alatt s a legnagyobb terjedésre szolgáló mó­don eljuttattassék minden községhez, közhivatalhoz, lelkipásztorhoz és iskolához, ezenkívül magánúton terjesztés végett hazafiúság és népszerűségben kitűnőbb egyénekhez. Minden községben, minden testületnél egyházi ünnepek iránti intézkedést rendel, végül kifejezé meggyőződését, miszerint kedves leend a nemzeti gyűlés előtt, ha testületek, úgy mint egyesek amaz ünnepet a haza védelmére önkén­tes honvédek felajánlásával vagy sebesült vitézeink ápolására célzó jótékony cselekedetekel is dicsőíteni módot és alkalmat találandanak. Ezek folytában - többféle intézkedésre van a megyei hatóság fel­híva, mely - amiképpen kormányzó elnök úr kifejezi, a nemzet ama határozatában a nemzet szenvedéseinek ama jutalmát, hazafiúi küz­delmeinek legszebb gyümölcsét lelkesült örömmel szemlélendi, s egytől egyig osztozni fog azon határozottságban s lelkesedésben, mely a nemzetgyűlést e nyilatkozatra ihlette. A Habsburg-ház egész életfolyama, melynek elébbi múltját Ma­gyarország évkönyvei feljegyzék, közelebbi idejét pedig jelölik Ma­gyarország feldúlt városai s falvai, s kies rónáin emelkedő testhalmai a legyilkolt hű polgároknak, feleslegesíti annak fejtegetését, mi a nemzetgyűlést ama határozat hozatalára bírta. S miután Magyaror­szág s a magyar nemzet feletti halálos ítélet folyó évi március 4-én Olmützben kimondaték, elérkezett az idő, melyben leszakasztassék a nemzet sok vérrel öntözött fájáról a gyümölcs. Lehulltak a bilincsek, melyeket három százados rabsága alatt annyi tűréssel hordozott a nemzet, s tán hordozandott [volna] még, ha nem látja, hogyszázados tömlöcéből halálra szándékoltatik hur­coltatni. Halálra azon dinasztia által, mely hogy bűneinek sokasága miatt életét rég nem veszté, éppen a magyar nemzetnek köszönheti. Midőn múlt 1848. ápril 11-én V. Ferdinánd aláírta azon törvé­nyeket, melyek Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba

Next

/
Oldalképek
Tartalom