Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

nemzetnek neveztessék, ha önbecsérzete föl nem ébredne, ha férfiatlanul, só't baromként odanyújtaná nyakát a Habsburg-ház fejedelmi hóhérjainak. Ezt egy magyar sem tehetné, ha tehetné, azt tanúsítaná, miképp nem tud különbséget tenni a jó s rossz, a szabadság és szolgaság között. És nyilatkozott is a nemzet akarata, nyilatkozott, miképp az igazságos Isten sugallá. Kimondatott Magyarország önállása, melyet ugyan törvényeink értelmében azelőtt is kellett volna bírnia, kimondatott, miszerint a hitszegő Habsburg-Lotharingeni ház Magyarország trónját elvesztette, s ennek földéről örökre száműzetek. Háromszáz évi küzdelmek diadala ez a magyar részére, háromszáz évi mindennemű gonoszság termé meg gyümölcsét a Habsburg-ház számára. A Habsburg-ház leszakasztá önmaga, leszakasztá pedig folyó évi március 4-én. Mert nemcsak V. Ferdinánd, a volt király, nemcsak a magát királynak követelő Ferenc József valának a magyar nemzetnek ellenségei nem ismerünk egy tagját, egy csemetéjét a Habsburg család vén s roskadását már előre sejtő fájának, ki ellensége nem volna a magyarnak. Ugyanazon egy vér foly minden Habsburgnak ereiben, s ily vérű ember nem lehet a magyarnak jóakarója. De lehetne is királyul tisztelni egy olyan embert, bár korona ragyog homlokán, ki annyira ment az erkölcstelenségben, az aljas fogásokban, miszerint az egyik helyen zsoldosai által azzal kecsegteti a birtokos osztálybelieket, miképp a dézsmát, az úrbériséget vissza fogja nekik adni, másutt pedig azzal igyekszik magához csábítani a népet, hogy nemcsak a dézsmaés úrbériségtől mentességük megmarad, hanem az urak jószágait közöttük ki fogják osztani? Lehet-e ennél nagyobb alávalóságot, erkölcstelenebb kétszínűséget, hazugságot képzelni? Meg kelle tehát válnunk ama uralkodó háztúl, mert érdemetlenné tette magát, hogy viselné ama koronát, melyet Corvin Mátyás viselt. Ezt tenni elvitathatlan joga van a nemzetnek, mely szerződés útján adta által a magyar koronát a Habsburg-háznak. E szerződést megszegte az uralkodóház, s így a kapcsolat a magyar nemzet s az ausztriai ház között örökre megszűnt. Ezt tenni nemcsak joga volt a magyarnak, de kénszerülve is volt ezt tenni, mert a Habsburg-ház azon hatalmat, mely kezeibe a magyar nemzet által letétetett, a magyar nemzet, a magyar nép megsemmisítésére, kiirtására használta. Használta annyira, hogy ezen példátlan gonoszság minden erejéből kimeríté. Kellett, hogy oly állást vegyen a magyar nemzet ausztriai