Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA-SOMORJAI LEHET Borsod megye honvédelmi bizottmányi jegyzőkönyvének 1849. évi bejegyzéseiből (Forrás)

Fazekas Csaba — Somorjai Lehel BORSOD MEGYE HONVÉDELMI BIZOTTMÁNYI JEGYZŐKÖNYVÉNEK 1849. ÉVI BEJEGYZÉSEIBŐL (FORRÁSOK) Szemere Bertalant 1848. december 13-án nevezték ki Felső-Magyarország teljhatalmú kormánybiztosának, aki 16-án már a tizenkét törvényhatóságra kiterjedő kerület székhelyén, Miskolcon tartózkodott, hogy „mindent tehessen, rendelhessen, parancsolhasson, amit az ellenség meggyőzésére, megsemmisítésére szükségesnek, kívánatosnak tart".

1 Kormánybiztosi tevékenysége - különösen az elmúlt években megjelent publikációk nyomán - történetírásunk alaposan feltárt témakörei közé számítanak.

2 Talán kevéssé ismert azonban, hogy hogyan élte át ezeket az időket székhelye, Miskolc lakossága, illetve Szemere szűkebb pátriája, Borsod vármegye, hogyan fogadták illetve hajtották végre a teljhatalmú kormánybiztos intézkedéseit, illetve egyáltalán milyen problémák foglalkoztatták a borsodi közéletet ezekben a nehéz időszakokban. A borsodi illetve miskolci tisztviselőkar 1849 első hónapjaiban a Magyarországra betört Schlik hadtest állandó fenyegetése árnyékában, a gyakran változó frontvonalak között, „folyvást tartó háború nyomasztó körülményei" között próbálta élni a megszokottól jócskán eltérő életét. A vármegye legfőbb irányító szerve a megyei bizottmány lett, melyet - nyilvánvaló utalással - Borsodban is a „honvédelmi" jelzővel láttak el. a megyei bizottmány ülésein egymást érték az országos hatású hadiesemények helyi következményeivel, a honvédelem szervezésével illetve a hétköznapi eseményekkel kapcsolatos ügyek, melyeknek egy rövid, reprezentatívnak szánt válogatását nyújtjuk, valóban a teljesség igénye nélkül.

3 (A megyei bizottmánnyal folyamatos sorszámozás mellett egybekötött törvényszéki jegyzőkönyv bejegyzéseinek kivonatolásától eltekintettünk.) 1 Szemere kormánybiztosi kinevezése: KLÖM. XIII. 725. p. 2 A legfontosabb vonatkozó munkák: Hermann-Pelyach, 1990.; Deák, 1991.; Hermann, 1991. 3 A forrás leló'helye: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. IV.B. 601/a. (= Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyve) 1849.