Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

RUSZOLY JÓZSEF Választók és választások három alsó-magyarországi bányavárosban 1848-1872

2- [sz]or hivatalaik után járó, általuk bejelentett rend szerinti évi díj sem képesíthet követválasztási jogra, minthogy ugyanazon § c) pontja újólagosán azt mondja, hogy csak azon jövedelem, melyet az illető egyén földbirtok, vagy tőke után húz, — ezen egyénnek követválasztási jogot adhat; ami pedig 3- [sz]or [a] panaszkodók abbeli követelését (melyre legnagyobb súlyt fektetnek) illeti, hogy ők mint államhivatalnokok teljes joggal igényelhetik követválasztásbani szavazatukat; erre csak azt válaszolhatjuk, hogy ezen törvény szerint se[m] állam-, sem pedig más hivatalnok mint olyan — ha más, fövényben kiírt címmel nem bír — követválasztási joggal fel sem ruháztatik, de 4- [sz]er ugyan azon törvény 1-ső §-át sem alkalmazhattuk ezen államhivatalnokokra, minthogy honoráciorok, nemesek 1848. év előtt csakis megyékben s kerületekben, de a városokban sohasem bírtak választási joggal; városokban nemesek is csak [...] polgárok [ként] gyakorolták ezen jogot, s ezen jog gyakorlatában fennérintett 2. §. e) pont értelmében a volt polgárok a városokban, úgy az 1. §. értelmében a honoráciorok s a nemesek a megyék s kerületekben meghagyattak, végtére 5- [sz]ör azon előzmény — hogy 1848. évben ezen állam hivatalnokok követválasztási jogot gyakoroltak, ezen központi választmányt nem kötelezhette 1861. évben, valamint most sem kötelezheti. Az 1848. évi esetet azzal magyarázták, hogy az a választmány, amely a tisztválasztás (tisztújítás) teendőit ellátta, a követválasztást is intézte; új összeírást nem tartott, hanem az 1848:XXIII. tc. alapján készített összeírást tovább használta. így történhetett, hogy „az állami hivatalnokok, kik tisztválasztás alkalmával választási jogot törvény szerint, követválasztási jogot pedig törvény ellen gyakoroltak". Az elnök csatolta a helytartótanács 1861. böjtelő (február) hó 16án kelt 10 205. sz. válaszát, amelyben a törvénnyel e tekintetben azonos szövegű követválasztási rendszabály 2. §. c) pontjának „pontos és betű szerinti megtartására" utasította a központi választmányt. „Nem hallgathatjuk el végtére — fejezte be válaszát a választmány elnöke — ezen panaszló uraknak abbel különc jellemvonásait, hogy midőn törvénytelen címek alatt követválasztási szavazatot így sürgősen követelnek, ugyan akkor sokan ezen urak közül törvényes cím alatt