Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

STIPTA ISTVÁN Az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítása 1848-1849-ben

bíróság volt. Ezek hatásköre egyes (főleg politikai jellegű) ügyekben kiterjedt a kerület egészére. A végleges rendszerben az öt országos főtörvényszék „Oberlandesgericht" néven, az előző korszakhoz képest változatlan hatáskörben működött. A volt jobbágy és a földesurak közötti jogviták rendezésére állították fel az úrbéri bíróságokat. Az új típusú, fontos társadalmi igényt kielégítő bíróság három fokozatú ítélőfórumként működött; törvényszékekre, országos főtörvényszékre és a Bécsben székelő legfőbb úrbéri törvényszékre tagolódott. A bíróságok feladata volt a jobbágyok és a volt földesurak közötti jogviták rendezése az 1853. évi úrbéri pátens alapján. Különös bíróságként járt el Pesten a kereskedelmi törvényszék. Az egyházi bíróságok hatásköre lényegében változatlan maradt. Az osztrák abszolutizmus különös bíróságai között fontos szerepet játszottak a haditörvényszékek, melyek hatásköre kiterjedt a felségsértés és lázadás bűncselekményével vádolt polgári személyekre is. A haditörvényszékek felállítását Haynau Magyarország és Erdély területén 1849. július l-jén rendelte el. Kezdetben a hadijogban szokásos statáriális ügyekben ítélkezett, később azonban hatáskörébe utalták a forradalomban való részvétellel gyanúsított személyekkel szembeni ítélkezést; a felségsértés és lázadás miatt indított perek eldöntését is. A hadbírósági ítéletek ellen kegyelmi kérvényt lehetett az uralkodóhoz előterjeszteni, aki arról a minisztertanács állásfoglalása alapján döntött. A haditörvényszékek megtorlásra irányuló, az igazságosságot és méltányosságot nélkülöző tevékenysége hosszú időre gyűlöletessé tette az osztrák igazságszolgáltatási rendszert hazánkban.