Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)
FAZEKAS CSABA Pótlás Palóczy László 1848. évi országgyűlési beszédeihez (Forrás)
lakosok egy küldöttsége, akik arra kérték a Házat, hogy nevezzenek ki egy bizottmányt, mely a számukra nyújtandó magyar állami kölcsönről, (és nem segélyről) velük tárgyalásokat kezd. 25 A házelnök a kérelmet a Palóczy vezette kérvényi bizottsághoz utasította azzal, hogy haladéktalanul, már aznap tartsanak ülést és készítsenek véleményt az országgyűlésnek. Október 4-ig ez nem történt meg, amikor Pázmándy közölte, hogy a horvátok küldöttsége azóta már kétszer járt nála és könyörgött, hogy tegyenek valamit, hiszen gyakorlatilag teljesen vagyontalanul, csak életüket mentve érkeztek Pestre. Pázmándy azt javasolta, hogy 2000 forintig a pontos segélyösszeg meghatározásáról a kérvényi bizottság döntsön. Ezt Teleki Domokos képviselő helytelenítette, mondván, hogy jobb lenne, ha a Ház egyáltalán nem döntene konkrét összegekről, csak a gazdaságos eljárásra kötelezné a bizottságot. Teleki megjegyezte továbbá, hogy azt sem tudják, hány embert érint ez a segélyezés. Palóczy így számolt be tárgyalásaik eredményéről: A segélyt kérő összesen 25. Azt mondják, hogy a magyar ügyhöz hívek levén, megtettek hazájukban mindent, mit tehettek, de midőn Jellacic vette át Horvátországban a zsarnok kormányt, csak kettő között lehetett választaniuk: vagy a hóhér kötele, vagy ami reájuk nézve még keserűbb leendett, a magyarok elleni harc között. Folyamodtak a minisztériumhoz kölcsön űtjáni segély végett, mennyi élelmükre szükséges. És kaptak is kölcsönt, mely mindnyájuknak fizettetett, azonban, amint a minisztérium leköszönt, Csány László k. [irályi] biztos 26 és a harmincadtisztek nem vélték fizethetőnek a kölcsönt, mert a minisztérium leköszönvén, arra parancsuk nem volt. Folyamodványukban tehát csak azt kérik, hogy a kölcsönzés részükre az eddigi mennyiségben folytattassék. A választmány ítélete szerint ezen szerencsétlen embereket, követve Európa mívelt statusainak példáját, segíteni kell, mennyivel inkább, mivel nem is külföldiek, hanem a magyar korona országainak alattvalói, s ugyanazért a választmány azt véli, miszerint a miniszté25 Közlöny, 1848. 110. sz. (szeptember 28.) 565. p. 26 Csány László pontosan 1848 nyarától októberig „teljhatalmú országos biztos" címmel rendelkezett, októbertől a feldunai hadtest mellett látta el szolgálatát.
