Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

FAZEKAS CSABA Pótlás Palóczy László 1848. évi országgyűlési beszédeihez (Forrás)

lakosok egy küldöttsége, akik arra kérték a Házat, hogy nevezzenek ki egy bizottmányt, mely a számukra nyúj­tandó magyar állami kölcsönről, (és nem segélyről) velük tárgyalásokat kezd. 25 A házelnök a kérelmet a Palóczy ve­zette kérvényi bizottsághoz utasította azzal, hogy hala­déktalanul, már aznap tartsanak ülést és készítsenek vé­leményt az országgyűlésnek. Október 4-ig ez nem történt meg, amikor Pázmándy közölte, hogy a horvátok küldött­sége azóta már kétszer járt nála és könyörgött, hogy te­gyenek valamit, hiszen gyakorlatilag teljesen vagyonta­lanul, csak életüket mentve érkeztek Pestre. Pázmándy azt javasolta, hogy 2000 forintig a pontos segélyösszeg meghatározásáról a kérvényi bizottság döntsön. Ezt Te­leki Domokos képviselő helytelenítette, mondván, hogy jobb lenne, ha a Ház egyáltalán nem döntene konkrét összegekről, csak a gazdaságos eljárásra kötelezné a bi­zottságot. Teleki megjegyezte továbbá, hogy azt sem tud­ják, hány embert érint ez a segélyezés. Palóczy így szá­molt be tárgyalásaik eredményéről: A segélyt kérő összesen 25. Azt mondják, hogy a magyar ügyhöz hí­vek levén, megtettek hazájukban mindent, mit tehettek, de midőn Jellacic vette át Horvátországban a zsarnok kormányt, csak kettő kö­zött lehetett választaniuk: vagy a hóhér kötele, vagy ami reájuk nézve még keserűbb leendett, a magyarok elleni harc között. Folyamodtak a minisztériumhoz kölcsön űtjáni segély végett, mennyi élelmükre szükséges. És kaptak is kölcsönt, mely mindnyájuknak fizettetett, azonban, amint a minisztérium leköszönt, Csány László k. [irályi] biz­tos 26 és a harmincadtisztek nem vélték fizethetőnek a kölcsönt, mert a minisztérium leköszönvén, arra parancsuk nem volt. Folyamod­ványukban tehát csak azt kérik, hogy a kölcsönzés részükre az eddigi mennyiségben folytattassék. A választmány ítélete szerint ezen szerencsétlen embereket, kö­vetve Európa mívelt statusainak példáját, segíteni kell, mennyivel in­kább, mivel nem is külföldiek, hanem a magyar korona országainak alattvalói, s ugyanazért a választmány azt véli, miszerint a miniszté­25 Közlöny, 1848. 110. sz. (szeptember 28.) 565. p. 26 Csány László pontosan 1848 nyarától októberig „teljhatalmú országos biztos" címmel rendelkezett, októbertől a feldunai hadtest mellett látta el szolgálatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom