Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)

STIPTA ISTVÁN Az igazságszolgáltatás szervezetének átalakítása 1848-1849-ben

A forradalom és szabadságharc bírósági reformjai A korabeli (1848/1849-es) bírósági szervezeti reformok is korhoz kötöttek voltak. Történetüket három szakaszra oszthatjuk. Az első időszak az áprilisi törvények elfogadásától a Honvédelmi Bizottmány 1848. október 16-i, rendes bíróságok működését felfüggesztő rendeletéig tart. A második - lényegében rendkívüli állapotot jelentő - periódus a Honvédelmi Bizottmány működésével esett egybe. A harmadik időszakot (a jogállami reformok szakaszát) a Szemere-kormány megalakulásától a szabadságharc bukásáig számíthatjuk. Az első periódusban a jogszolgáltatást és a bírósági rendszert sajátos ellentmondások jellemezték. Egyrészről megállapítható, hogy az áprilisi törvények a bírósági szervezet terén nem hoztak döntő változást. A régi ítélő fórumok, a királyi tábla, a hétszemélyes tábla és a vármegyei törvényszékek csaknem folyamatosan működtek tovább. Egyelőre nem változott meg személyi összetételük és - természetesen - ítélkezési szemléletük sem. A felsőbíróságok az évekkel korábban megkezdett jogvitákat a rendi korszakbeli szabályok alapján bírálták felül. Az 1848:111. tc. 27. §-a a jogi stabilitást előtérbe helyezve kimondta, hogy „a törvényes bíróságok és ítélőszékek törvényes önállásukban, s a törvény további rendeletéig eddigi szerkezetükben fenntartandók". A bírák elmozdíthatatlanságáról is törvény született (1848:XXIX. tc. 29. §). A központi bíráskodás irányítása területén sem történt több változás, mint amennyi az államszervezeti reformokból következett. így a kúria fölötti felügyeletet - a megszüntetett kancellária helyett - az igazságügy-minisztériumra bízták (1848:111. tc). Az uniót kimondó törvény (1848:VII. tc.) az erdélyi ügyeket is a kúria hatáskörébe vonta, és kiterjesztette annak bírói joghatóságát az úrbéri viták végső fokon történő elbírálására (1848:X. tc). A sajtótörvény (1848:XVIII. tc.) a kúriát a sajtóügyekben határozó esküdtszékek felettes fórumává nyilvánította. A nádori törvényszék megszűnésével ez a fórum lett a jászkun kerület ügyeinek fellebbezési bírósága is. (1848:XXVIII. tc). Az országgyűlésről (1848:IV. tc.) hozott döntés értelmében a királyi tábla az országgyűlési időszakban is bíráskodhatott, tehát - ahogyan a reformkorban - továbbra is folyamatosan ítélkező bíróságként működhetett. Az úriszék megszüntetése (1848:IX. tc) és az ősiség eltörlése