Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)
FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)
többség Palóczy indítványa mellé (82:60 arányban), a házszabályok értelmében határozatképtelenség miatt a javaslat törvényerőre nem emelkedhetett. Palóczy (ezúttal is inkább egyház-, mint oktatáspolitikai) javaslata kapcsán újra az elvi liberalizmus következetes, ugyanakkor a vallás társadalmi szerepét méltányoló országgyűlési képviselőnek bizonyult. Ez világosan kitűnik a felsőháznak a magyar hadi főtanodával kapcsolatban hozott december 23-i határozata kapcsán, mely tipikusan egyházi érveléssel fűzte össze az erkölcsösség és a vallásosság témakörét: „Az erkölcstannak fő alapja a hittan lévén - e szerint tehát az erkölcstant a hittantól elválasztva, sikerteljesen előadatni nem is lehetvén -, miután 14 éves fiatalembereket, mely korban a növendékek az intézetbe lesznek felveendők, hittan nélkül hagyni tanácsos nem volna, s ez netalán némely alapítók óhajtásával is ellentétben állhatna: a felsőház célszerűbbnek tartaná, ha a növendékek, vallásfelekezetük szerint, az illető helybéli lelkészek által erkölcs- és hittanban benn az intézetben oktattatnának." 158 (Mint tudjuk, a liberálisok érvelése éppen az volt, hogy a hazának hasznos, erkölcsös polgára lehet olyan is, aki nem elkötelezett híve felekezetének, sőt akár nem is hisz Istenben, tehát az erkölcs és a vallás egymástól szétválasztható.) Az országgyűlés a Ludoviceum ügyét már nem vehette újra tárgyalás alá, ugyanakkor az intézmény - ha Windischgrátz január 5-i bevonulása miatt csak néhány napra is - 1849 elején megnyitotta kapuit, mégpedig e tekintetben a Palóczy által javasolt oktatási rendszerben, vagyis az egyházak intézményes jelenléte nélkül, órarendjébe csak erkölcstani oktatást illesztve. 159 Palóczy többször állást foglalt az augusztus közepén lefolytatott honvédelmi törvény vitájában is, elsősorban azonban nem a konkrét katonai ügyekhez, hanem a hadsereg és a társadalom közötti kapcsolatok témakörében, az általa leginkább preferált „nemzeti" ügyek158 Beér-Csizmadia, 1954. 603. p. 1 59 Az országgyűlési vitákról ld. röviden: Borovi, 1992. 68-69. p. Megjegyzés: A hadi főtanoda Palóczyval kapcsolatos további érdekessége, hogy a hozzá rendkívül közelálló miskolci Szűcs család egyik tagja szintén a tiszavirágéletű főiskola hallgatója volt. Az illető miskolci hozzátartozói (a Ludoviceum elöljáróihoz hasonlóan) abban reménykedtek, hogy Windischgrátz nem tiltja be az intézményt, mivel „ezt még a megöltetett Latour hagyta jóvá." Szűcs (1981) 259., 261. p. Várakozásaikban csalódniuk kellett, a bevonuló cs.kir. csapatok egyszerűen szétkergették az intézmény tanárait és növendékeit.