Tanulmányok és források az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez (Miskolc, 1998)
FAZEKAS CSABA Az első népképviseleti országgyűlés történetéből Palóczy László beszédei és képviselői indítványai (1848. július-december)
vényjavaslathoz kapcsolt, s mely beszéde ismét a tárgyalások középpontjába került. 154 A főiskolában megvalósítandó egyházi szolgálatokról szóló pénzügyi javaslat kapcsán először Hettyey István németújvári képviselő kifogásolta, hogy a tervezet a papok, lelkészek díjazását egységesen állapítja meg, holott egyesek többet, mások kevesebbet dolgoznak, fizetésüket tehát végzett munkájuk szerint kellene megállapítani. Utána Török István sokkal érzékenyebb kérdésre irányította a figyelmet: „A sorjegyzékből a zsidó vallásnak lelkészeit kihagyva látom, miből azt következtetem, hogy ezen intézetben azon vallásbeli növendékek talán föl sem vétetnek. [...] A mi izraelitáink [...] a hon megmentésének érdekében igen sok lelkesedést tüntettek ki, s mégsem jogosítvák, hogy honvédelmi intéz vényeinknél tekintetbe vétessenek. Nem szólok emancipacionális, hanem csak politikai tekintetből, s azon a véleményen vagyok, hogy a honvédelmi intézvényeket mindenesetre azok irányában, kik ügyünk iránt rokonszenvvel viseltetnek, a legszélesebb alapra kell fektetni, mert különben is lehetnek az izraeliták között oly tehetségek, melyek, ha a kimíveléstől elzáratnak, csak a hazának válhatik kárára." 155 Mészáros Lázár hadügyminiszter egyetértett a hozzászólással (Asztalos Pál az egyenlőség jegyében az unitáriusok megnevezését is kérte), majd Palóczy kért szót és jelentősen kiterjesztette Török javaslatát: „Pártolom az indítványt, mert miután lesz az intézetben mindenféle vallásbeli, az izraelitákat, kiknek eddig is a tudományos iskolák elzárva nem voltak, a katonai tanulmányokból kizárni nem lehet. [...] Egyébiránt, mi az egyházi szolgálatot illeti, nem vagyok megelégedve a központi bizottmány véleményével. Én ugyan tisztelője vagyok minden papságnak a világon, de azt hiszem, olyan intézetbe nem kell bevinni őket, mert egyik vallásbeli pap zelótusabb 156 a másiknál, s csak háborúságot fog az intézetben csinálni. 14 éves ifjak mennek az intézetbe, s ezek a vallásból már tanultak eleget, teológusokat csak nem akarunk belőlük csinálni, a teologikus könyvektől mentsen meg az Isten mindnyájunkat. [...] Szeretem ugyan a vallásos katonát, mert az becsületes ember, de a vallásból eleget tanulhat, s öreg korában úgyis észre tér, addig tanulnivalója mindig elég lesz, s a vallást a templomban is megtanulhatja papjától. Elég lesz tehát meghagyni a növendé154 A törvényjavaslat szövegét és a módosítások irományait ld.: Beér-Csizmadia, 1954. 591-612. p. A vita szövegét ld.: Közlöny, 1848.184. sz. (december 11.) 871-872. p. 155 A zsidóság vonatkozó kérdéseinek legújabb kitűnő elemzését ld. pl.: Zakar, 1998. 156 Zelóta = itt: vakbuzgó.