Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

SZILÁNKOK

Községünk már a középkorban is a népesebb települések közé tartozott. Következtethetünk erre abból, hogy a XV. században (1421-1474) vámszedési joggal bírt, de erre vall az 1572. évi török fejadója is, mely 1700 akcséra rúgott, továbbá az az 1674. évi feljegyzés, amely szerint „a legnagyobb tized-szedó' helyek közé tartozik".

5 Az 1805. évi egri egyházmegyei Schematismus (Név- és adattár) szerint 1878 római katolikus vallású, magyar lakosa van. Ez a szám évtizedekre állandósul, és csak 1902-ben emelkedik 2470-re. Az ezután következő' félévszázad alatt több mint ezerrel növekszik e szám, úgyhogy az 1960. évi népszámlálás 3854 lelket talál a községben, akik közül 1832 a férfi és 2022 a no.

6 1849-ben 7 izraelita vallású is lakott itt. Számuk 1902-re 37-re nó'tt, 1944-re 5-re fogyott, ma pedig egy sincs közülük. A falu szélén cigányok élnek; 21 családban 100 fó'. 4. Adács létezésének első nyomai Adács egyike a honfoglalás kori szállásbirtokoknak és mint jobbágyközség az Aba-nemzetség ó'si birtoka. Az Árpádok korában a helység az ún. „TelekduloTsen" az Eger-Szolnok közötti katonai földút mentén állott. Ez a terület a mai községtói keletre (4 km-re), a ma „Kenyérvárnak" nevezett tanya mellett, a Karácsond-viszneki útszakasz táján található. A földművelő' szerszám még ma is gyakran vet fel itt házi eszközöket, edényeket és szerszám maradványokat. Az Aba-nemzetség kezéből — leszármazás útján — a Kompolthy, 5 HEDRY-LADÁNYI: Heves vármegyei ismertető- és adattárban írja: Follajtár Ernő: Heves vármegye községei. A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, Budapest, 1936. és Borovszky Samu dr.: Heves vármegye, Budapest, 1909. 19. o. Továbbá: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története, Eger, 1891. 246. és 385. o. 6 „Az 1960. évi népszámlálásiban: Heves megye adatai, Budapest, 1962. 208. oldal.