Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

A megváltozott társadalmi rendben, a történelmi idők sodrásába belekerült a plébános földbirtok javadalma is. Erről a következőket jegyezte föl az akkori lelkipásztor: „A lelkész nem bírván a javadalmi földek után járó terhek fizetését - 1949 őszén - felhagy a gazdálkodással, és a papi birtokot kishaszonbérbe akarja kiadni; de minthogy a községi elöljáróság ugyanekkor megszervezi a III. típusú, „ELŐRE" Termelőszövetkezetet, — első tervét elvetve — Melcher plébános ennek használatába adja javadalmi földjeit. Ezzel kezdi meg működését az adácsi T. Sz. Cs. és használatba veszi a plébánia udvarát, magtárát, kocsiszínjét, nagy istállóját és a plébánia három szobáját."

59 1950-ben államosítják a kántori lakást. Berényi Lajos lemond a kántorságról és megmarad állami tanítónak. Helyét Sümegh Valériával, a Jézus Szíve Népleányai társaságának tagjával töltik be. Októberben a négy éve betöltetlen kápláni állomásra Bánlaki Imrét nevezi ki a főpásztor.

60 1951 augusztusában az egyházközségi képviselőtestület István, 43. Rapi Sándor, 44. Ács József, 45. Varga Ferenc, 46. Varga József. Adácsi hó'si halottak az 1848—49. évi szabadságharc alatt: 1. Gulyás Pál gyalogos, 2. Horti János gy., 3. Kovács András gy., 4. Major Ferenc gyalogos, 5. Palik János gyalogos, 6. Rákos János gyalogos. Itt említem meg, hogy itt halt meg és temetőnkben nyugszik egy szegedi származású szabadságharcos. Adatai: Rengey (azeló'tt Aigner) Ferdinánd Szeged város fó'ügyésze és tanácsnoka. Majd az 1843/44. és 1848/49. évi ország-, illetve nemzetgyűlés szegedi városi követe. A szabadságharc leverése után ide menekült, földet bérelt az adácsi határban, és mint ilyen halt meg Adácson, 1858. III. hó 29-én. (Lásd: Adácsi Halottak anyakönyve, III. kötet, 49. lap.) A Halottak anyakönyve II. kötetének, 66. lapján találtam János Ferenc nőtlen „közhonvéd" nevére, aki Adácson, 1849. július 2án halt meg, valószínűleg a szabadságharc alatt szerzett betegségében. 59 Rédei József Adácson született, 1921. február 1-én. Szülei: Rédei János vasutas és Arvai Erzsébet. Állomáshelyei: Dorog (Esztergom megye, Püski (Szigetköz) és Budapest, 1956-ban plébános Sárisápon, majd kerületi esperes. 60 História Domus, Adács, 34. oldal.