Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

képviselőtestület, azért az egyházközség anyagi ügyeinek intézése is ennek a népi szervezetnek a hatáskörébe tartozott. 1899. április 13-án kelt az a legrégibb választási jegyzőkönyv, amelynek alapján megörökítem az akkori iskolaszék tagjainak névsorát: Kintzly Béla pléb., egyházi elnök, Szedmák Antal közs. jegyző, világi elnök, Berényi Lajos kántortanító, iskolaszéki jegyző, Varga János, Major m. József, Major János, Kovács János, Major Ferenc, Varga József, Pokovai János, Juhász Ábel, János Sándor, Major Imre, Papp István, ifj. Győri János, Rapi József és Tóth József. Tagok: Major András és Juhász András póttagok. Most pedig vessünk egy röpke pillantást Adács népességi adataira. Az 1805. évi egri egyházmegyei Schematismus szerint 1878 Az 1814. évi egri egyházmegyei Schematismus szerint 1858 Az 1849. évi egri egyházmegyei Schematismus szerint 1845 a lélekszám, mely csak a 19. század második felében kezd növekedni, amint azt az 1902. évi egyházm. Schematismusból (Adat- és névtár) kiolvashatjuk. Eszerint: Róm. kat. Helvét, Auguszt. Izraelita Adácson 2470 1 27 Kenyérváron 233 3 2 1 Olga-majorban 276 1 9 André-tanyán 8 Loyzi-tanyán 9 Az adácsi malomban 4 A vasúti őrházakban 25 1 Összesen: 3025 6 2 37 Ugyanez évben a négy tanítós és négy tantermes adácsi róm. kat. népiskola adatai így alakulnak: