Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

3. A tényleg befolyó jövedelemből a VKM. rend. ért. behajtási költség címén levonandó 1/6 rész. Évi bére: 200 frt. Munkaváltság: A hívek tartoznak a lelkész földjének minden munkáját végezni; az aratás és cséplés kivételével. Ma semmi munkát sem teljesítenek; szántás=váltság címén a községi pénztárából. Évi bére: 151 frt 20 kr. Deputátum: A politikai község természetbeni járandóság címén fizet: a) hízott sertés b) egy mázsa só c) három ünnepi ebéd d) misebor e) 7 öl tűzifa f) 6 kocsi széna 84 frt g) 12 icce vaj a), b), c), d), e), g) 32 frt 55 kr 116 frt 55 kr 116 frt 55 kr Földtehermentesítési alapból, tizedjáradék gyanánt 27 frt 90 kr Stólajövedelem: 94 frt 70 kr Misealapítványból 4 frt 50 kr Összesen: 1894 frt 85 kr Kiadás: 1. Állami egyenes = adó 159 frt 8 kr 2. Illetékegyenérték 29 frt 20 kr 3. Útadó 12 frt 21 kr 4. Egyházmegyei papnyugdíjés segélyalapra 18 frt Összesen: 218 frt 49 kr 1896-ban a felülvizsgáló bizottság a fentiek egybevetése után az adácsi plébános „kongruába beszámítható tiszta jövedelmét egyezerhatszázhetvenhat (1676) frt 36 kr.-ban,