Rácz Imre: Adács. A római katolikus templom, a plébánia és a népoktatás története (Miskolc, 1998)

AZ ADÁCSI EGYHÁZ

Az adácsi plébánia újraszervezése Amikor Telekessy István, egri püspök - 1699-ben — fópásztori székét elfoglalja, azonnal összeíratja egyházmegyéje plébániáit. A mai egyházmegyének megfelelő területen csak 33 plébániát talál betöltve. Ezek közül felsorolom a legközeleb^ieket: Árokszállás, Csány, Ecséd, Gyöngyös, Halász, Pata, Sár, Sólymos, Tarján plébánosokkal, Fügéd licenciátussal. Ez évben tehát Adácsnak temploma van ugyan, de papja nincs.

15 Annál kedvezőbb reánk nézve az 1713. évi jelentése, mert ekkor már mi is belekerülünk a felsorolásba, amennyiben: Adács, Árokszállás, Ecséd, Gyöngyös, Pata, Sár, Sólymos és Tarján híveinek van lelkipásztora, míg Csányban és Halászon átmeneti paphiány jelentkezik.

16 Az 1810. évi Canonica Visitatio (Kánoni látogatás) jegyzőkönyve szerint az adácsi plébánia török idők utáni újraszervezésére 1712-ben kerül sor. Csak ekkorra növekszik a papság létszáma annyira, hogy ide is jut egy lelkész, Kászonyi Zsigmond személyében, aki azonnal megkezdi az anyakönyvek vezetését. Tevékenységét igen megnehezíti az a körülmény, hogy két meglehetősen távol levő község: Karácsond és Nagyfüged híveinek lelki gondozása is az O vállaira nehezedik. (Gondoljunk az akkori útviszonyokra!) Mihelyst azonban a személyzeti körülmények lehetővé teszik — 1724ben — a Főpásztor mind a két helyre lelkipásztort küld.

17 15 Az egri egyházi főmegye Névkönyve az 1849-ik évre. 60. oldal 16 Uo., 61. oldal 17 Az adácsi, 1810. évi Canonica Visitatio (Kánoni Látogatás) jegyzőkönyvében; Adácsi Plébániai Levéltár; Egyházmegyei Schematismusok.