Hideg Ágnes: A történelmi és régészeti közlemények repertóriuma 1926-1928 (Miskolc, 1998)

BEVEZETÉS Miskolcon a század első évtizedéig a tudományos kutatás nem tartozott a számottevő értékek közé. A városnak hiányoztak az alapvető kulturális és tudományos intézményei (felsőfokú iskolák, könyvtárak, laboratóriumok), amelyek megfelelő alapot nyújtottak volna az ezirányú fejlődésnek. A fellendülést az eperjesi evangélikus jogakadémia Miskolcra való telepítése (1918) indította el, amely komoly szellemi pezsgést hozott a város életébe. A jogakadémia nagy tudású tanárai hamarosan befolyásos tagjai lettek Miskolc társadalmának. Elénk és magas színvonalú szakirodalmi munkásságot fejtettek ki, ami felkeltette a tudományos körök figyelmét is.

1 A jogakadémia tudományos működési körén kívül a tudományos életnek csak szórványos jelenségeivel találkozhatunk. Miskolcon a „tudományt" egy-két ismert név és annak munkássága jelentette. Ezek azonban egymástól elkülönültek, szerves kapcsolatot nem alakítottak ki. A különféle tudományterületek közül a történetírás volt az, ahol a szétszórt erők összefogtak. Itt komoly és szervesen is összefüggő tudományos kutatást és munkásságot fejtettek ki az itt élő kutatók. E munkásság a Történelmi és Régészeti Közlemények című folyóirat köré csoportosult és részben ebben látott napvilágot." A folyóirat létrehozásának gondolata a múzeum és a levéltár levegőjében született meg. Nyíry Dániel városi főlevéltáros érdeme, hogy 1926-ban rávette a város vezetőségét, hogy a Mis1 Tóvári Judit-Berecz József: A jogakadémia és könyvtárának szerepe Miskolc kulturális életében a két világháború között. In.: Borsodi könyvtári krónika 3. Miskolc, 1981. 223. p. 2 Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája. Miskolc, 1929. 141-142. p.