Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)

1. Beszédek

Tisztelt nemzeti képviselőház! Egy igazságtalan megtámadási háború hovatovább mind csak dühöng szép hazánk kínosan vérző keblében, s a magyar nemzet - mely mint hajdan az ártatlan Philotas

286 ügyének igazsága - a sors mostohasági körülményeiben van helyezve, mindazért, ami egy nemzet előtt becses és szent, elszánt harcot harcolni kénytelen. A haza, mely maga is jó fiaiban dicsőíttetik meg, segítségért saját fiaihoz folyamodván, ebben a remény meg nem is csalta. Ugyanis a tisztelt ház, mely első összealakulásától fogva hü maradt önmagához és a hazához, megújította Pesten, július 2-án tartott ülésében Isten és a nemzet előtt tett, azon szent fogadását, hogy mindaddig szét nem oszlik, valameddig a haza megmentve nem leend. Ez volt az ok a szinte július 2-án kelt azon határozatra is, hogy amennyiben nem lehet tartani Pesten az üléseket, követni fogja a képviselőház a hadjáratot, követni fogja a kormányt azon vonalon, melyen utazand, s meghagyta az ország kormányzójának, mégpedig felelősség alatt, hogy mihelyst lehet és ahol lehet, ez iránt értekezvén a ház elnökségéveljelöltessék ki hely és nap, melyen a nemzetgyűlés ismét tartani fogja üléseit. Ezen értekezés megtörtént, Szeged városa és július 21. jelöltetett ki a ház üléseinek további folytatására és miután ezen helyet és napot a folyó július 13. napján jeles számmal egyben gyülekezett képviselő tagok is elfogadták, ez a lehetőség közhírré tétetett. Tisztelt ház, Szegeden vagyunk, július 21. napja felvirradt, fogjuk fel működésünk fonalát ott, ahol az megszakadt. Én távol minden babonától és minden jóslattól, örömmel nézek a nap folyamainak elébe. Szegeden folytatandjuk üléseinket, e históriai jelentékenységü helyen, ahol először is Erdély legnagyobb folyója, a Maros beszakadván a Tiszába, itt nevét elveszti s ős Tiszának neve alatt, ennek habjaival együtt hömpölyög Dunánk felé, természeti képzőjeléül annak, hogy nincs többé Erdély és Magyarország külön, hanem összes Magyarország van, s ezen két országnak lenni külön, századokig sem kellett volna. [Helyeslés.] Itt tartott a népkirály, Hollós Mátyás nem egyszer országgyűléseket, innen áradtak el bölcs törvényei,

287 folytassuk tehát tanácskozásainkat e helyen s azzal, hogy megmentjük édes hazánkat, töröljük le Szeged nevéről azon szennyfoltot, hogy a törökkel kötött frigyet itt szegték meg elődeink, s a várnai vésznapra innen indultak el.

288 Folytatjuk továbbá ma, július 21-én itt üléseinket, azon nagy emlékezetű napon, A hasonlat rendkívül találó párhuzam volt Palóczy részéről, ugyanis Philotas (Kr.e. IV. század) Parmenión fia, hadvezér, elégedetlen volt Nagy Sándor tevékenységével, különösen a meghódított népekkel kapcsolatos politikájával, s mivel ilyen szervezkedések gyanújába is keveredett, Kr. e. 329-ben megkövezték. A XV. század második felében valóban gyakran volt Szeged az országos jelentőségű események színhelye. 1456 decemberében V. László ide hívta össze a királyi tanácsot, és itt született a Mátyás trónra kerülését lehetővé tevő egyezség is Garai László nádor és Szilágyi Mihály között. 14581459 fordulóján Mátyás király Szegeden lakott, s valóban ide hívta össze a téli országgyűlést is, ugyanúgy, mint 1464-1465-ben. Ld. minderről: Kulcsár Péter: Az egységes város. In: Kristá Gyula (szerk.): Szeged története, 1. A kezdetektől 1686-ig. Szeged, 1983. 424-444. p., 443-444. p. Hunyadi János 1443-as sikeres „téli" hadjárata után I. Ulászló megbízottja 1444 júniusában tíz évre szóló békét fogadott el a töröktől (drinápolyi béke). Azonban az uralkodó megszegte szavát, megkezdte a török elleni hadjárat előkészítését, és környezetében senki (Hunyadi sem) vállalta a fele-