Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
1. Beszédek
vajon Árpáddal kijött elődeink a szerpusztabeii Kürtöl-tó partján tartott nemzeti rendező első gyűlésükön minden bizonnyal anyanyelvükön hozott törvényeiket írásban is foglalták-e, s nyolc századokon keresztül mind csak egy kihalt nyelven írattak folyvást törvényeink, én valék azon szerencsés, de keveset mondék, minden valaha éltek közt is legszerencsésebb magyar polgár, ki az 1832-1836. évi országgyűlés alatt, mint választva volt akkori jegyző, legelső írtam magyar nyelven Magyarország törvényeit. 4 [Éljenzés.] íme, most is a sors rejtélyes vedréből én valék szerencsés kihúzni azon fő nyerő sorsot, miszerint a népképviselet alapján választott követekből egybeszerkesztett nemzeti első gyűlésen ideiglenes első elnök lehettem, éspedig azon nemzeti első gyűlésen lehettem, melyen a Habsburg Ferdinánd és Zápolya uralkodási viszályaik 5 miatt hajdan kitört s átokteljes zivataroknál fogva, hazánktól több, mint háromszáz gyászos évekig elszakítva volt, de vele újra és örökre egyesülve ikertestvérévé vált Erdélynek lelkes követeit is, nemzeti képviselők, díszes soraitok szép koszorújában tündöklő boglárokként befűzve láthatandjuk, s őket, a szeretetteket, s az ide régóta vártakat is üdvözölve köszöntethetendjük. Nemzeti képviselők! A munkálkodás szüksége komoly órája ütött, munkálkodjatok! A rátok várakozó munkák terhesek és temérdekek, ámde könnyükké teszi s megédesíti azokat a hazának kebletekben lobogó hő szeretete, s szép a pálmaág, melyet a haza nemtője a kivívott nemzeti szabadság és egység oltára előtt állva tart jobbjában pályabérül számotokra, s ti jól tudjátok azt, hogy a szentek ama szentjébe, úgymint a haza hálája pantheonjába csak az erény és érdem templomán lehet eljutni. Hogy és miként munkálkodjatok, elrendezendi azt a ti bölcsességetek. A haza áldást kér Istentől munkálkodásotokra, s kérek én is, nemcsak e szent helyen, melyen állok, hanem kérek mindenütt és mindannyiszor, ahányszor az ő nem emberi kéztől csinált legdicsőbb és legcsodálatosabb templomában az általa alkotott szép természetben érettetek és imádott hazánkért bocsátandom fel hozzá buzgó könyörgésemet. Most az utóbbi országgyűlésen alkotott 4. törvénycikk 8. szakasza korelnökségemet," annak tartása idejét, és az ez alatt teendőket nyíltan és határozottan arra és annyira terjesztvén ki, hogy tudniillik a szükséges előkészületeket tegyétek meg, e főelőlegességgel bíró tárgy iránt majdan rendelkezzetek, engem pedig, ideiglenes elnökötöket, s titeket híven tisztelő öreg társatokat és szolgátokat hazafiúi nagylelkűségetekkel és béketűrésetekkel ápolni, támogatni, végre e polgári legfőbb s csaknem fej szédítő magasságról nemsokára lelépendőt, közétekbe visszatérendőt, életemet boldogítandó barátságotokkal és bizodalmatokkal, mit kiérdemelni állhatatosan törekedem, megajándékozni kegyeskedjetek. [Éljenzés.] 4 Erre egyébként Palóczy minden bizonnyal nagyon (és persze joggal) büszke volt, hiszen nem első ízben emlegette. Például 1836. február 24-én, Pozsonyban, amikor kerületi jegyzői érdemeit ismerték el követtársai, vagy 1843. május 17-én, amikor újra kerületi jegyzővé választották stb. BAZmL. XIII. 24.; illetve: Kovács, 1894.1. köt 125. p. 5 Célzás a mohácsi csata után kitört trónviszályra a királyságra egyaránt jogot formáló I. (Habsburg) Ferdinánd és Szapolyai János között, mely később az ország három részre szakadásához - és így értelemszerűen Erdély különválásához - vezetett. 6 Ld. pl. MT. 1836-1868. 222. p.
