Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
3. Függelék. A kérvényi bizottsághoz benyújtott folyamodványokból
nem nyugszik a szerkezeten, mindjárt protestálni fog a petitio ellen, mert törvénytelen! 37 íme, a szólásszabadság és testvériség!! Mindazonáltal a román nép az unió megszentesítésével igen-igen sokat örvendett, azon reményében, hogy a minisztérium már egyszer megfékezi a zabolátlan arisztokrácia önkényét. A román nép a védangyalát Pestről várja, kivált azóta, hogy Schaguna püspök megtudatta vele körlevele által, hogy a magyar minisztérium a román ügyet egész készséggel fölkarolta, s mind a nádor őfönsége, mind a minisztérium megígérte nemzetisége biztosítását. De már a sokáig exspectans nép látja, hogy a[z] se volt egyéb puszta ígéretnél, látja, hogy a magyar testvériség a legdühösb ellenségeskedéssé fajult el Erdélyben, s kéntelen bár borzadnia kell - visszaemlékezni a Rákócziék és Apafiék idejére, amidőn a püspökök fejei a fejedelmek, a papoké pedig a kisebb arisztokraták kezeiben labdacs gyanánt szolgált. A nép ilyen körülmények között, midőn látja, hogy amennyi az aritocrata, ugyanannyi az abszolút hatalmú török basa, elérte - szerinte - azon szomorú pillanatot is, hogy nékie még katonáskodnia is kell. - És most, midőn a vele mindennap elkövetni szokott méltatlanságok közepette más megmentő Krisztusról nem álmodhatik, mint a császárról, - képzete szerint: földi istenéről - katonáskodni nem akar, csak azért, hogy nincs, ki elhitesse vele, hogy csakugyan a császár parancsolatja. Vagy tán ő adhat-e hitelt a mindennapi zsarnokának? Kivált, midőn egy régi rendszerbeli főispánnak szabad Aranyoslonán Sept.[ember] hó 12-én 20 fiatal legényt agyonlövetni, azért, hogy nem akarnak katonáskodni. Az efféle tények elősorolása végnélküliek lehetnének, milyenek az erdélyi román hírlapok csaknem minden számaikban olvashatók. Aki Erdélynek március ótai történetét híven le akarja rajzolni - a maga részleteiben - a mostani időkig, az átadná az olvasóközönségnek a Metternich-féle abszolút kormány rendszerénél tízerszer 3 " borzasztóbbat, mely felülmúlja a kanc sukai ab szoltizmust is! Vagy tán ezen kitétel meg van nagyítva? Nem, istenünkre nem! Ügyvéd Mikes Ferenc még most is a M.[aros]Vásárhelyi tömlöcbe tölti szomorú napjait, s egész életét, anélkül, hogy tudatnák a világgal bár elfogatásának okát. Bálint Simonra, verespataki lelkészre fölgyújtották az abrudbányai fogházat, s minthogy nem égett el a tűzbe, bele akarták vetni, ha nem sikerül vala egy keresztyén katonával őt megmenteni ezen irtóztató haláltól, azután pedig halálra összeverték. A balázstelki lelkész, Panazán András minden percben várja halálát a Sz.[entl Mártoni börtönben, a cigányokkal egy szobában lévén. A mezőbodoni lelkészt a Az 1848. májusi balázsfalvi gyűlésen született petíciót Alexanclru Bohátel (aki egyébként nemesemberként vett részt a diétán, majd a népképviseleti országgyűlésre is képviselőnek választották) terjesztette az utolsó erdélyi országgyűlés elé. Ld. erről részletesen pl.: Cherestesiu. Victor: A balázsfalvi nemzeti gyűlés. Bukarest, 1967. stb. Bizonyára elírás, nem tudni, hogy a petíció készítői a „tízszer" vagy a „tízezerszer" szót akarták használni, bár az utóbbi valószínűbb.