Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
2. Írások 163
többről egyelőre nincs tudomásunk.) Debrecenben először Madarász László követelte, hogy a házelnök (ekkor Palóczy László) állítsa össze a távollevők névsorát és a Ház döntsön esetleges mentségeikről. Irányi azt indítványozta, hogy az összeállított névsort az igazoló bizottság útján vegyék részletes vizsgálat alá, hogy megállapítsák, mennyire megalapozottak az egyes képviselők kifogásai. A békepárt értelemszerűen azért tiltakozott az eljárás ellen, mert így tulajdonképpen egyszer már igazolt képviselőket fosztanának meg mandátumuktól, ugyanakkor a radikálisok azzal érveltek, hogy a Háznak joga van ítélkezni azon képviselők felett, akik önkényesen elhagyják helyüket, vagyis nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a Ház által meghozott határozatokat. Mint az igazoló bizottság egyik leginkább aktív tagja, Halász Boldizsár kifejtette: ha az országgyűlés hétköznapi, „legszerényebb állású" emberektől is elvárja, hogy helytálljanak a honvédelem nehéz napjaiban azon a poszton, amelyet megkövetelnek tőlük, sokkal logikusabban merül fel ugyanez a nemzeti képviselőkre vonatkozóan. Összesen 107-en hiányoztak igazolatlanul, s helytállónak tűnik Irányi Dániel megállapítása: a képviselőház létszáma még így is elég tekintélyes volt ahhoz, hogy törvényesen képviselje Magyarországot. 52 Az igazolási eljárások során sok feladat hárult az országgyűlés elnökére, vagyis az első időszakban Palóczy Lászlóra is. Az Irányinak küldött átiratból az is kikövetkeztethető, hogy Palóczy pontosan rögzítette írásban is az elnökségével kapcsolatos eseményeket, tennivalókat, melyeknek később is hasznát vették. a) Alábbírt megisinerem, hogy Veszprém megyei képviselő, Szabadhegyi Antal úrnak, 53 a Debrecenből lehető eltávozásra elnöki meghatalmaztatásomnál fogva, itt helyben lévő tisztelt képviselő úr, nyolc napi engedelmet adtam volt légyen, és pedig folyó 1849ik évi Januarius hó 30ik napján. Kelt Debrecenben, március lókán 1849. Palóczy László korelnök b) Igazolási bizottmányi elnök, Irányi Dániel úrnak Folyó hónap 19-ről hozzám intézett hivatalos levele által arra szólítatván föl, hogy miután „Zeyk József képviselő úr azt adta elő, hogy Kemény Domokos képviselő urak, illetőleg Gyulay Lajos és Borbély Lajos képviselő urak hozzám, mint korAz igazolásokról ld. pl.: Irányi-Chassin, 1989. II. köt. 134-137. p. 3 Szabadhegyi arra hivatkozott - meglehetősen hazafias hangvételű - levelében, hogy az utazási körülmények nem tették lehetővé számára, hogy Veszprém megyéből Debrecenbe utazzon. A képviselőház mandátumát igazoltnak tekintette. Beér-Csizmadia, 1954. 850. p.
