Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848-1849 (Miskolc, 1998)
2. Írások 163
Az igazságügyi minisztérium múlt 1848-ik okt. 29-én 8691. sz. a. kelt hátirati végzése szóról szóra következőket foglal[ja] magában, hogy t.i. miután ,,a folyamodónak nemcsak megidéztetése és elmarasztalása, de az ellene a törvényes becslés és lezárolás teljesítése mellett, tettleg intézett, s esedezvényei következtében időközben felfüggesztett végrehajtás is jóval az 1848-ik 9-ik törvény cikk keletkezése előtt történt, az idézett törvény kedvezménye tehát visszahatólag a folyamodóra ki nem terjesztethetik, kérelmének hely nem adathatik." Az igazságügyi minisztérium végzetében kifejtett elveket és okokat maga részéről a kérelmi választmány is teljesen osztja, s azokat törvényeseknek és igazságosaknak tartva, az esedező kérését nem teljesíthetőnek véli. A kérvényi választmány, s annak nevében és végzetéből: Palóczy László m.pr. választmányi elnök. Palóczy a március 8-i ülésen felolvasta az utóbbi (2.7 - 2.11. sz. alatt ismertetett) kérvényeket. A képviselők többsége a kérvényi bizottság véleményét tudomásul vette és azt a Ház határozatikig kimondta. Csak a legutóbbi kérvény kapcsán hangzott el egy kisebb megjegyzés Zeyk Károlytól, aki úgy vélte, Palóczy véleményében a törvényhozó és végrehajtó hatalom veszélyes keveredéséről van szó. Almássy Pál elnök azzal utasította el az észrevételt, hogy nem az ítélet felülvizsgálata történt, hanem csak jogértelmezés, miszerint a vonatkozó törvénynek visszaható ereje nincs. 2.1.12. Palóczy véleménye Gúthy Károly pesti váltótörvényszéki gyakornok fizetéskérelméről. 7 Debrecen, 1849. április 15. Gúth[y] Károly pesti első bíróságú váltótörvényszéki fizetéses gyakornok - a folyamodásában felhozva kifejtett okoknál fogva, azért esedezik, hogy neki is, mint közálladalmi hivatalnoknak a többi közálladalmi hivatalnokok fizetéseikkel együtt járó napidíjai rendesen adassanak ki. Vélemény. Miután áll és igaz az, hogy minden Pesten székelő fő és főbb ítélőszékek, s közöttük a pesti első bíróságú váltótörvényszék is f.e. január 4-én kelt kormányi rendelet útján parancsot kaptak arra, hogy Pestet elhagyván, bírói működéseik folytatása végett tüstént Debrecenbe jöjjenek, de ők ottmaradva nem jöttek. A folyamodó azonban kellő időben akkor mindjárt Pestről idejött, és így: ő azért, hogy a törvényes felsőség parancsának hódolva engedelmeskedett, s Pestről Debrecenbe jött, sem nem MOL. N 70. Lad. XX. 22. Fase. 5 A. Nr. 12. Megjelent: Közlöny, 1849. 82. sz. (április 18.) 302. p., illetve: Pap, 1870. II. köt. 86-87. p. Dátumozatlan, vö. 27. jegyz.
